Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

hétfő, szeptember 04, 2006

Külpol megamix, #26

Nos, térjünk vissza egy kicsinység a már emlegetett Haszan Naszrallah-hoz, a Hezbollah Libanonban diadalmaskodó vezetőjéhez. Victor Davis Hanson a National Review Online-ban publikálta tanulmányát, mely nem csupán magát a sekjket, hanem sok más érdekes körülményt is körbejár. Szó esik benne természetesen Ahmadinejad elnökről, a híres, Angela Merkelhez intézett leveléről, az iszlám világ bestselleréről, mely nem egészen meglepő módon a jó nevű, egyetlen kötetével világhírnevet elérő Adolf Hitler Mein Kampf („Jihadi”) című kötete. Érdekes kérdés: szabad-e felfedezni azt, hogy a németországi, kanadai, nagy-britanniai és s sok-sok, az Egyesült Államokban történt kisebb incidensek elkövetői mozlimok? Lehet-e egyáltalán ennek a ténynek hangot adni és van-e egyáltalán köze az elkövetők vallásának a bűn- és terrorcselekményekhez? Igen korrekt írás, érdemes elolvasni.

S ha már említettük az elhíresült Ahmadinejad-levelet: íme, teljes angol fordításában, az iráni FARS Hírügynökség jóvoltából. A levelet több, mint érdemes végigolvasni. Az iráni elnök szemmel láthatóan átérzi Németország megaláztatását, mely büszke sasmadár csőrét folyamatosan beleverik a II. Világháború piszkába. Ez a nemzet, mely oly sokat adott oly sok területen, mégsem emelheti fel arcát, nem foglalhatja el méltó és hozzá illő helyét a világpolitika porondján! S ennek kik az okaik? Hát persze, a zsidók. A gonosz cionisták és kiszolgáló erőik. Ez a maroknyi csoport nem csupán Németországot nyomja a víz alá már vagy hatvan éve, hanem az egész Közel-Keletre állandó fenyegetést jelent, s mindezt valami Holokausztnak nevezett-hazudott hülyeség ürügyén. Teremtette, hát ki látott már ilyet?

Gonoszságok: természetesen kedvenc „hasznos idiótáim”, az Amnesty International sem maradhatott ki a libanoni buliból. A kiegyensúlyozottságáról és elfogulatlanságáról méltán ösmert szervezet véleménye szerint Izrael konkrétan háborús bűnök sorozatát követte el, mert a civilek által is használt infrastruktúrát pusztította el Libanonban. Alan Dershowitz érvelése szerint viszont ez minden modern háború alapeleme: a z elektronos és kommunikációs hálózat, a hidak és utak, az üzemanyagtöltő állomások megsemmisítésével az ellenséges erők mozgástere szűkítendő le. Ehhez képest Izrael valóban visszafogott volt, hiszen az esetek túlnyomó részében precíziós vezérlésű fegyverrendszereket használt, melyek nagyságrendekkel pontosabbak, mint hagyományos társaik //itt jegyzem meg: Dershowitz téved, amikor Sir Winston Churcill-nek tulajdonítja a németországi városközpontok éjszakai tömeges bombázásának elrendelését. A dolog egyszerűbb: gyakorlatilag a város volt a legkisebb méretű célpont, amit a RAF éjjel megtalált. A sokat emlegetett „terrorbombázás” leglelkesebb és legkitartóbb elindítója és kivitelezője pedig Arthur Harris légimarsall volt//.
Az AI, véleményem szerint, a szokásos nyugati kórságban szenved: a háború patyolattiszta dolog, ahol a harcoló felek színes, figyelemfelkeltő ruhában ölik egymást egy üres mezőn és senki másnak nem esik bántódása.
A dolog másik, fontos érdekessége: a Hezbollah támadásairól, a valóban terrorfegyverként használt, válogatás nélkül a civil célpontokra kilőtt rakétákról és az általuk okozott pusztításról egy árva szó nem esik a jelentésben.
Mintha egy kicsit billegne az a mérleg...

A Libanonban kiaknázható előnyökről az ENSZ igen vicces összetételű Emberijogi Tanácsa sem akar kimaradni. A három tagú vizsgálóbizottság, szintén a tényszerűség és a kiegyensúlyozott látásmód bemutatása végett jó alaposan kivizsgálja az izraeliek rémtetteit, többek között a lakott területek bombázását.
A bizottságnak természetesen nem feladata a Hezbollah cselekményeinek vizsgálata.

S ha már az ENSZ nevét billentyűzetemre vettem, egy megerősítés Kofi Annantól: a Hezbollah terroristáinak lefegyverzése nem az UNIFIL feladata, hanem a libanoni kormányé és nem képzelhető el erőnek erejével. Azaz beszéljük meg a dolgot, srácok.
A beszélgetés eddig is célravezető volt, jegyzem meg halkan. Leginkább a falra hányt borsó eredményességi mutatóit lehetne emlegetni: végül is micsoda hülye ötlet, hogy egy ENSZ BT-határozatot végre kell hajtani? Amikor az egyik fél ezt nem akarja? Hát szabad ráerőltetni egy külső akaratot? //Megjegyzendő, azért Izrael sem sietett minden ENSZ BT-határozatot végrehajtani...//

Hasonló, roppant hatékony taktika látszik kirajzolódni Darfúr ügyében is. Itt a szudáni kormány nem igazán akarja beengedni a kéksisakosokat, minek a sok kíváncsi szem?
A kartúmi kormány szerint a határozat „törvénytelen”, hiszen azt az ENSZ Szudán véleményének ellenére hozta meg.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy a tervezett 22500 fős kéksisakos kontingens hogyan fog összeállni szeptember 30-ra, az Afrikai Unió teljesen sikertelen mandátumának végére...

Megenn ENSZ: Bashar Asszad szíriai elnök vidám tréfákkal traktálta Kofi Annant. Olyanokkal, mint hogy Szíria megerősíti határainak őrzését és együttműködik majd a libanoni kormány katonáival, hogy megakadályozza a Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányok átcsempészését. Ez az Associated Press újságírója azonnal elhitte, mi több, nagy előrelépésnek tartja a libanoni béke megerősödéséhez. Mármost nem azért, de van gondolkodó, az eseményeket nem két hete követő embertársam, aki elhiszi Asszad elnök ígéretét?
Az ENSZ-erők viszont nem ellenőrizhetik //mintha ez bármit is jelentene vagy segítene: egyszerűen a több megvesztegetés miatt drágább lesz a becsempészés végösszege...// a határvidéket, csak ha a libanoni kormány ezzel megbízza őket.
Ezek után nem tekinthető véletlennek az, hogy Izraelnek esze ágában sincs feloldani a légi és a tengeri blokádot Libanon körül. Természetesen ez is emberiség elleni bűncselekménynek minősíthető a külvilág véleménye szerint.
Pedig simán át lehetne törni a blokádot. A recept egyszerű: fogunk egy iráni kormány-Boeing B-747-est, megpakoljuk a rakterét fegyverekkel, robbanószerekkel, rakétákkal, majd az utastérbe ültetünk 300 kisiskolást. A fedélzeten legyen még egy forgatócsoport is, aki élőben sugároz az iráni állami TV-adó számára. A kiskölykök természetesen tanulmányi kiránduláson vesznek részt: a tanítókkal együtt a libanoni kormány meghívására élőben tanulmányozzák a gonosz cionisták háborús bűntetteit.
Nomármost, mit tenne Chuck Norris, ha a gyerekekkel és fegyverrel zsúfolt repülőgép megközelíti a libanoni légteret?
1., Nem ad ki tűzparancsot. Az iráni gép pilótájának esze ágában sem lesz engedelmeskedni az izraeli vadászoknak, rendületlenül folytatja az útját, leszáll, kipakolnak, tiszta nyereség.
2., Kiadja a tűzparancsot: a világsajtó tele lesz a lelőtt gép és a halott kisgyerekek hírével és fotóival.
Így is, úgy is győzelem...

A végére egy másik győzelem, immár a kultúra frontjáról. A Telegraph értesülése szerint Pinokkió, D’Artagnan, Tom Sawyer és a többiek csak „iszlámosítva” férnek be a török gyerekek könyvtárába. A cikk szerint így járt La Fontaine és Victor Hugo is.
Érdekes.

2 Comments:

Blogger suellam said...

Ezeket EU-ba? Bár ha így megy tovább, ki sem fognak lógni a sorból az eurázsiai kalifátusban.
Hogy is mondta egy szimpatikus emberke a SW I. részében?
A vége all of them volt.

suellam

9:12 de.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

suellam:
Azert az meg nagyon-de-nagyon messze van, hogy Libanonnak akar eselye legyen EU-tagsagra. Elso korben azt kellene megoldani, hogy a nagysagrendekkel nyugisabb, ugyanakkor nagyobb Torokorszaggal mi legyen...


Udv!

Trau

10:25 de.

 

Megjegyzés küldése

<< Home