Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

péntek, augusztus 18, 2006

Készülődés Libanonba - homokozólapáttal

Azt hiszem, nem árt visszatérni egy kicsit a leendő libanoni nemzetközi békefenntartó egységek kérdésére, ha már szegény Miklós Gábort kicikiztem (nem minden alap nélkül).
Azért is szükséges ez, mert hivatalosan ez az egyik legfontosabb eleme az 1701-es határozatnak. Mint ismeretes, a 15 ezer fősre becsült alakulatot francia vezetés alá helyezik. Nos, velük kapcsolatban már sorakoznak az érdekesebbnél érdekesebb történetek.
A legizgalmasabb talán a francia külügyminiszter, Philippe Douste-Blazy hétvégi nyilatkozata. A Le Monde francia napilap augusztus 13-14-i számában megjelent interjúban a politikus két nagyon fontos dolgot jelent ki:
- szó sincs nemzetközi erők küldéséről, hiszen a libanoni hadsereg 15 ezer főt küld Dél-Libanonba (ez remélhetőleg csupán félreértés: talán az UNIFIL-re nincs szükség?);
- szó sincs arról, hogy a Hezbollahot erővel le kellene fegyverezni, erre nincs felhatalmazás.
Nos, Douste-Blazy ezzel lényegében kiherélte a 1701-es határozatot, legfontosabb elemeiből kettőt kidobva. Hangsúlyoznám, Franciaország vezeti majd a z UNIFIL kibővített tevékenységét. A politikus emellett a Hezbollah lefegyverzését „tisztán politikai” célnak nevezi meg. Érdekes.
Ráadásként értékelhető, hogy a már sokat emlegetett 15 ezres békefenntartó csapat nehezen akar összeállni. Ennek is több oka van: egyrészt libanoni, másrészt nemzetközi. Mint kiderült, s mint várni lehetett, a libanoni kormány nem szándékozik fellépi a Hezbollah terroristáis és azok arzenálja ellen. Ennek megfelelően az európai államok sem túl lelkesek, hogy az ENSZ-határozat ide vonatkozó paragrafusait végrehajtassák, vállalva a várható fegyveres összetűzések saját áldozatait, illetve egy 1983-as stílusú terrortámadás veszélyét. Franciaország is felettébb óvatos: katonái egyelőre nem sietnek partra szállni. Sőt, óvatosságukban odáig mennek, hogy biztosítékokat követelnek a katonáik számára. Mármint hogy nem esik bántódásuk. Én ezen sírva röhögtem: oroszlánbátorság piros-fehér-kékbe öltöztetve. Oroszlán az, csak nyuszinak néz ki.
Csütörtökön kisebbfajta áttörés volt kimutatható, hiszen immár akár 400(!!!!!) francia katonáról is szó lehet. Gyaníthatóan szintén műszakiakról, mint ahogy a 200 fős eredeti kontongens is innen került ki. Meg nem nevezett francia forrásokra hivatkozva a CNN azt jelentette, hogy komoly problémát okoz: miképp fognak együttműködni a Hezbollah terrorszervezettel? Hát, volnának ötleteim, de ugye a francia bátorság az elmúlt években tapasztaltak szerint inkább a Kalasnyikovokkal rohangáló fekete afrikai csőcselék leküzésére korlátozódik. A komoly harc az zsenánt.
Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter szerint mindenféleképpen el kell kerülni annak a képnek a kialakítását, hogy a nyugati világ teremt békét a mozlim világban. Enek kiváló eszköze, hogy mozlim csapatokat is felkérnek a közreműködésre. Például azt az Indonéziát és Malajziát, melyek egyszerűen el sem ismerik Izrael jogát a létezéshez. Szuper és nem kevéssé naiv ötlet: olyan országok védjenek meg, melyek szerint nem is létezel. Igazi ENSZ-megoldás, a legjobb fajtából.
Nem véletlenül jelentette ki Dan Gillerman, Izrael ENSZ-nagykövete, hogy „nehéz, ha nem elképzelhetetlen” az, hogy elfogadják ezeket az országokat.
Figyelmeztető jel, hogy Libanon példáján felbátorodni látszik Szíria és Irán is: egyik eset sem meglepő, sőt, könnyen előre látható volt, jegyzem meg halkan. Ahmadinejad iráni elnök már egy, Izrael nélküli, a felébredő arab világ által teremtett új Közel-Keletről beszél.
Az európai államok csapatai így akár egy regionális háború közepén is találhatják magukat: a pofozóbábu szerepében, persze. S ezt nehéz lenne megmagyarázni az EU-s választópolgároknak.
Az ENSZ mindenesetre bizakodik és augusztus végéig 3500 főnyi, már Libanonban lévő ENSZ-békefenntartót vizionál. Meglátjuk.
Az olaszok pedig arra figyelmeztetnek: az eddigi ENSZ-vezetésű békefenntartói missziók rendre hibának vagy egyenesen katasztrófának bizonyultak. Fabrizio Castagnetti tábornok véleménye szerint az ENSZ-vezetés „egy zsák problémát” okoz. Nos, ezek szerint van, aki még emlékezik a kéksisakosok balkáni turnéjára (azonnal a katasztrófa kategóriába utalható, erről Srebrenica megmaradt lakói tudnának hosszadalmasan mesélni).
A fentieket olvasva talán már érthetőbb, hogy miért tartottam csacskaságnak a Népszabadság szerzőjének azon vágyát, kijelentését, hogy „az eddigi teszetosza ENSZ-katonákhoz talán akciókészebb erők csatlakozhatnak.” Nem fognak.

1 Comments:

Anonymous Kalpy said...

Szia,

http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=18041
Én most hallotma ezt, ezekután a nagykérédsre lassan itt a válasz:
Lehet, hogy mégis Izrael a nyertes ?
Vagy legalább is ő jár közelebb.... Az indexen olvastam egy írást arról mi az emberek véleménye Libanonban a helyzetről...
(igaz a riporter főleg gazdagokat és nem síítákat kérdezett (keresztény, stb))

12:16 du.

 

Megjegyzés küldése

<< Home