Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

szerda, július 12, 2006

Libanoni buli

Kiborult a bili, méghozzá nagyobb svunggal, mintsem azt vártuk. Így éjfél felé ballagva annyi már tisztűn látszódik: alapos, átfogó jellegű hadművelettel nyomul befelé Libanonba az onnan 6 esztendeje eltávozott Izraeli Hadsereg. De miért is?
Hűát, fellendült az emberrablósdi, mint üzletág. A libanoni kormányzat támogatásával, Szíria apanázsán és irányításával működő Hezbollah palesztin terrorszervezet július 12-án elrabolt két izraeli katonát. A forgatókönyv jól megírt volt: tüzérségi előkészítéssel alapos zavart keltettek, majd ezután egy, két páncélozott Hummerben utazó őrjáratot támadtak meg robbanóeszközökkel és kézifegyverekkel //az illetékes parancsnok helyében elgondolkodnék azon, hogy mennyire volt jó ötlet a jelenlegi feszült helyzetben egy ilyen összetételű és fegyverzetű őrjáratot kiküldeni a libanoni határhoz…//. Három katona meghalt, kettőt fogságba ejtettek. A vadászatban részt vevő egyik izraeli harckocsi a Haaretz jelentése szerint 6 kilométerre Libanon területén aknára futott, négytagú legénysége életét veszítette //kérdés: vajon egy öregebb M-60-as származék, vagy egy modernebb Merkava lett az akna áldozata?//. A harckocsi legénységének mentésére induló katonák egyike is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe. Ezúton is kegyelettel emlékeznék meg a bátor katonáról, Nimrod Cohen őrmesterről.
Szerda este egy átfogó, tartalékosok mozgósításával is járó hadjárat indult ,meg Dél-Libanon területe ellen, mely 2000. májusa óta az első ilyen. A szárazföldi erőket természetesen a légierő harci gépei és helikopterei támogatják.
Jelenleg Izrael hivatalosan nem kíván összeakaszkodni Szíriával: feltételezem, egy-két nem hivatalos, könnyedebb csetepaté, kisebb különleges alegységekkel végrehajtva, azért belefér. Az IDF azonban nyomatékosan leszögezte: a Hezbollah és Libanon is megfizet az emberrablásért, nem is kevéssé. Mozgósítottak egy lövészhadosztályt, vélhetően az északi határvidékre helyezik őket. A tüzérség és a légierő elsőként az ország belsejébe vezető utakat és hidakat bombázta, csakúgy, mint nemrég Gázában. Kérdéss, ez mennyire korlátozza az emberrobalók mozgási szabadságát…
A Hezbollah terrorcsoport vezetője, Hasszan Nasrallah sejk közölte: a katonákat egy távoli, biztonságos helyen őrzik és kizárólag fogolycserével szabadulhatnak a most foglyul ejtett katonák. S ez az, amit Izrael nem engedhet meg magának: ezt mindkét oldal tudja. Ha megtenné, az felhívás lenne keringőre, hiszen egy eredményes és aránylag egyszerű módszert prezentálna a palesztin terroristák számára.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök háborús tettnek minősítette a támadást, nem véletlenül. Természetesen a libanoni kormány kézzel-lábbal bizonygatja: semmi közük nincs az egészhez és különben is, azonnal állítsák le az izraeli agressziót. Megjegyezném, egy szuverén ország területéről indultak a támadók és oda is tértek vissza. Aszóban forgó terrorcsoport pedig közismerten bírja a libanoni kormány nyílt és csendes támogatását egyaránt. Továbbá az is érdekes, hogy a libanoni kormányba a Hezbollah terrorszervezet, melynek tagjai követték el a támadást, két minisztert is küldött.
Hogy Libanonnak a dologhoz semmi köze nincs, azt maximum Kofi Annan és az ENSZ hiszi el. Udi Adam izraeli tábornok, az Északi Parancsnokság parancsnoka mindenesetre leszögezte: Libanon és Izrael között zajlik a játszma, így egész Libanon legitim célpont, nem csupán Dél-Libanon és nem csupán a Hezbollah állásai, harcosai. Dan Halutz izraeli vezérkai főnök azzal fenyegetődzött: 20 évvel forgatják vissza Libanon óráját, ha nem kerülnek elő élve a katonák.
Nasrallah szerint a Hezbollah harcosai ellenállak a betörő IDF-nek: kíváncsian várom a meccs végeredményét.
Kíváncsi vagyok, az oly sokra tartott libanoni tavaszra, a demokratikus mozgalmak megjelenésére miképp fog hatni ez a háború. Az viszont világossá vált: a bufferzónákra szükség van az izraeli civil lakosság védelmére. Ez persze csak a szomszédos államok, illetve a palesztin területe területén megvalósítható. Itt a katonák gyakrabban lesznek kitéve támadásoknak, viszont Izrael területe és lakossága nagyságrendekkel kevesebb Quassam- és más rakétával lesz kénytelen nap mint nap találkozni. Ez egy olyan része a harcoknak, melyet a nyugati média valahogy nem szeret kommunikálni. Mintha ez olyan természetes lene, vagy csak simán megérdemlik a zsidók? Nem tudom…

Kíváncsi vagyok, túléli-e Ehud Olmert kiürítési terve ezt a krízist. Kevés izraeli van, aki elhiszi: az egyoldalú visszavonulás hatására nyugalom költözik a térségbe és a falak megállítják a támadásokat. 2010-ben elméletileg Olmert kiürítené a nyugati partot: így történik majd?, Ha a dél-libanoni és a gázai kivonulás eredményét vesszük figyelembe, aligha. Gyakorlatilag úgy adtak fel területeket, hogy cserében csak romlott a helyzet. A terrorcsoportok eredményesnek látták harcukat és megerősödtek: nem hinném, hogy a nyugati part átadása után változna a helyzet. Csupán annyiban, hogy Izrael területe még könnyebben támadható lesz és még egy PR-győzelmet adnak át a terroristáknak.

Érdekes az is, ahogy egy síita és egy szunnita terrorszervezet kéz a kézben harcol egy közös ellenséggel, háttérben egy közös támogatóval, Szíriával. A jelek szerint mégsem olyan áthidalhatatlanok a vallási különbségek.
Kofi Annan egy füst alatt ítélte el az emberrablást és az izraeli akciót. Jaham, tisztelt bíróság, a nő kihívó ruhát viselt, ezért erőszakolták meg, kérem elítélni öltözködését. Érdekes logika.

Ne felejtsük el: a gázai hadművelet is teljes erőbedobással folyik. Kétfrontos háború.

Csütörtökön visszatérünk a témára.