Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

hétfő, február 27, 2006

Repülős hírek, #65

Ketten is könnyebben megsérültek, amikor február 24-én egy katonai gyakorlórepülőgép kényszerleszállást hajtott végre Ankarában. Az hírügynökség jelentése szerint a gép egyik hajtóműve repülés közben leállt, majd a gép a város Cayyolu negyedében egy üres mezőre kényszerleszállt. A gép a török hadsereg repülő kiképző központjából, Guvercinlik támaszpontjáról szállt fel.

16 darab kínai vadászrepülőgépet vásárol Banglades Kínától, 94 millió dollárért. Az üzlet a bangladesi légierő modernizálásának egy újabb lépése. A kormány részéről a vásárlást Minister Hafizuddin Ahmed, a vízügyekért (és ideiglenesen a védelmi ügyekért is) felelős miniszter február 23-án jelentette be, bár a szerződést még múlt év végén írták alá. A miniszter ugyanakkor nem nevezte meg a típust //vélhetően nem a Szuhoj-család licencgyártású típusai, hanem a kínai MiG-21-esek valamelyik F-7-es variánsa//. Kína hagyományosan Banglades legnagyobb katonai szállítója, a jelenlegi 65 vadászgépből és 39 helikopterből álló légierő is kínai és ex-szovjet típusokból áll.

Február 22-én hajtották végre ez első harci felszállást a legújabb Nimitz-osztályú hordozó fedélzetéről. A történelmi repülés során a A Reagan 2003-ban állt hadrendbe, anyakikötője San Diego. A hordozó az 5. flotta állományában tevékenykedik. A repfedélzetről a Carrier Air Wing 14 működik: Strike Fighter Squadron 22 "Redcocks", Strike Fighter Squadron 25 "Fist of the Fleet", Strike Fighter Squadron 113 "Stingers", Strike Fighter Squadron 115 "Eagles", Airborne Early Warning Squadron 113 "Black Eagles", Tactical Electronic Warfare Squadron 139 "Cougars", Carrier Logistics Support Squadron 30 "Providers", és a Helicopter Anti-Submarine Squadron 4 "Black Knights".

Kérdés, hogy leáll-e a Boeing C-17A Globemaster III-as gyártósora a 180. példány leszállítása után. A Pentagon QDR2006-os jelentése szerint az új gépekre nincs szükség, így ha új szerződés máshonnan nem érkezik, akkor 2008-ban megszűnik a gyártás. Az Amerikai Légierő tisztviselői szerint az újabb C-17-esek szerint inkább a KC-135 Stratotankerek lecserélésére kell fordítani a költségvetési forrásokat. A Boeing viszont Kongresszuson keresztül próbál nyomást gyakorolni, hiszen 30 ezer munkahelyről van szó 700 cégnél. Természetesen a katonai szakértők szerint is szükség van, hiszen a jelenlegi flotta, köszönhetően az igen magas kihasználtságnak //a normál „béketempóhoz” képest háromszor-négyszer annyit repülnek a gépek//, a tervezett 30 ezer üzemórás sárkány-élettartamból 12 ezer órát már le is repült. A QDR 2006 szerint is egyre nagyobb szükség van a légi szállító kapacitásra, a gyorsan előre telepíthető csapatok kiszolgálásra. A Boeing eddig 146 gépet szállított le a megrendelt 180 gépből. A Légierő szerint a modernizált 125 darab C-5 Galaxy-val együtt elégséges teljesítmény áll majd rendelkezésre. Tavaly ősszel John Handy tábornok, aki jelenleg a Légierő légiszállításért felelős parancsnokajelezte, hogy még legalább 42 további C-17-esre van szükség.

Február 21-én visszatárt az Edwards Légitámaszpontra a harmadik legyártott RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgép. Az UAV-3-as jelű gép 167 bevetésen több mint 4800 repült órát teljesített a délkelet-ázsiai térségben. A gépet eredetileg tesztpéldánynak építették be, de a Global Hawkokat szinte azonnal bevetették 2001. szeptember 11-e után. Az UAV-3-ast januárban két sorozatgyártású RQ 4A Global Hawk váltotta fel a térségben, így a gép visszatért az Egyesült Államokba. Az eredeti tervek szerint az UAV-3 évente csupán körülbelül 40 tesztrepülést hajtott volna végre, azt is csupán néhány esztendőn keresztül. A gép négyszer ennyit repült alig 18 hónap alatt. A gép bevethetősége elérte a 95 százalékot, egy alkalommal 40 bevetést teljesített egymás után, meghibásodás nélkül. A hadműveleti területeken a Global Hawk-flotta 260-nál több bevetésen 5400 repült órát gyűjtöt be.

Megérkezett az első három orosz Mi-17V5 helikopter február 21-én az Aragua állabeli Libertador légitámaszpontra, Venezuelába. A helikoptereket részlegesen szétszerelt állapotban egy Antonov An-124 Ruszlan repülőgéppel hozták át az óceánon. 2006. végéig még további 7 ilyen helicopter érkezik meg a megrendelt 33 gépből. Három jabb Mi-17-es május-június környékén kerül Venezuelába. A most beérkezett első három fecske 20 napon belül megkezdheti a normal katonai repüléseket.

Kényszerleszállást hajtott végre elővigyázatosságból egy Northrop-Grumman E-2C Hawkeye repülőgép a Chambers Field Légitámaszponton. A gép 15 perces körözés és vizuális ellenőrzések után szállt le. A gép pilótája helyi idő szerint 17:10-kor jelzett vészhelyzetet. A futóművek, mint később kiderült, rendben kijöttek, de a műszerfalon a kontrol-lámpa hibát jelzett. A repülőgép végül, a megfelelő tűzoltó-kísérettel 17:25-kor rendben leszállt.

Február 20-án kényszerleszállást hajtott végre a Malajziai Légierő egyik Aerospatiale Alouette helikoptere. A két pilóta és a rakodásért felelős személy megsérült, állapotuk stabil. A helikopter a Kluang mellett működő Mahkota támaszponton zuhant le a kifutópályára. A helikopter pilótáit, Mohd Yazid Yusuf őrnagyot és Mohd Suhaimi Salleh őrnagyot, illetve Mohd Zamri Mat Saad törzsőrmestert a bázis kórházában látták el. A helikopter helyi idő szerint 09:52-kor szenvedett katasztrófát, amikor a géppel hajtómű nélküli leszállást gyakoroltak.

Február 21-én lezuhant az Amerikai Tengerészgyalogság VMFA-122 századának egy F/A-18C Hornet vadászbombázó repülőgépe. A Beaufort Légitámaszponton működő egység repülőgépe Key West partjaihoz közel zuhant le, helyi idő szerint 17:00 körül. A rutin gyakorlórepülést végrehajtó pilóta sikeresen katapultált és a Haditengerészet kutató-mentő szolgálata halászat ki az óceánból.

Ausztrália kénytelen lesz C-17-eseket venni: az öreg C-130-asok nem bírják az iraki és az afganisztáni 3 éves terhelést. A kormányzat emiatt legalább négy C-17 Globemaster III-ast lesz kénytelen vásárolni, összesen 2 milliárd dolláros költséggel. A brit és amerikai erők szükségleteit 1-2 hét alatt lehet kielégíteni a szállító repülőgépek segítségével //erről azért és a helyszínen dolgozóktól markánsan más információkkal rendelkezek//, addig az ausztrál csapatok hosszú hónapokat várnak az utánpótlásra. Az idős Herculesek ráadásul nem képesek az Ausztrál Védelmi Erők új gyöngyszemét, az M-1A1 Abrams harckocsit elszállítani. Az ausztrál védelmi minisztérium ezért kénytelen amerikai, brit, sőt, orosz szállító repülőgépeket bérelni az utánpótlás és a felszerelések, személyek szállításához. Az új repülőgépek egyben az Airbus A400M típus vereségét is jelzik. A beszerzendő C-17-esek valószínűleg a richmondi 36. század kötelékében repülnek majd. A hivatalos bejelentést várhatóan az ország új költségvetésének, vagy a 10 évre szóló, 50 milliárd dolláros összegről szóló Védelmi Képességi Tervének bemutatásakor (2006. közepén) ejtik meg. A gépek darabonként 220 millió dollárba kerülnek, de a kiképzés, az elektronikus hadviselési berendezések és az alkatrészek újabb összegeket emésztenek fel. Az ausztrál SAS afganisztáni kitelepítéséhez 18 Kuvait-Kabul C-17-járatra volt szükség. Irakba pedik két C-130H Hercules jár három esztendeje minden nap, alaposan leterhelve a repülőgépeket, a személyzetet és a pótalkatrész-raktárakat.

Egy újabb Herculessel kevesebb: a Kanadai Légierő egy Herculesét parancsolta földre a kor és a magas repült óraszám. Ez egyre kényelmetlenebb Ottawa számára, hiszen hamarosan igencsak nehézkes lesz az afganisztáni kanadai kontingens ellátása is, merthogy nem lesz mivel. A védelmi tárca számításai szerint idén még két gépet lesznek kénytelenek leállítani. Ezután csupán 28 C-130-as marad elméletileg bevethető hazai és nemzetközi szállítási feladatokra. Ennek legjobb esetben is csupán 60 százaléka repülőképes. A kanadai fegyveres erők már így is civil légifuvarozó társaságokra szorul, hogy képes legyen ellátni az Afganisztánban harcoló erőket. Az új, konzervatív kormány számára igencsak égető probléma a megfelelő légi szállítókapacitás minél gyorsabb megteremtése. Az előző, liberális kormányzat még tavaly ősszel jelentette be, hogy 5 milliárd dollárért 16 új szállító repülőgépet fog vásárolni. A legesélyesebbnek a legújabb, C-130J változatú Herculest tartják, de az Airbus sem felejtette el az egyelőre még nem is repülő A400M típusát //”gyors” beszerzésről volt szó, nem 20 év múlva kellenek a gépek, jegyzem meg halkan...//, míg a Boeing az eggyel nagyobb kategóriájú gépet, a C-17 Globemaster III-ast próbálja eladni. Rick Hillier tábornok szerint a jelenlegi flotta „csaknem teljesen üzemképtelen” lesz három éven belül, amikor az első új repülőgépek megérkeznének – a legoptimistábbak szerint legalábbis megjöhetnek. Az óvatosságot támasztja alá az az apró tény, hogy a kanadai erők fegyverbeszerzéseinek átlagosan 15 év az átfutási ideje. A kanadai Hercules-flotta a világon a legöregebb és szakértők szerint a magas kor és a repült óraszám miatt minden évben két újabb repülőgép leállítása várható. Kényszermegoldásként a kanadaiak felszerelését két hajóval Törökországba vitték, majd onnan ex-szovjet Il-76 Candid teherszállító gépekkel Kandaharba repülték át. Az Iljusinok járják a heti rendszeres utánpótlás-járatot is a kanadai Trentonból.