Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

péntek, február 17, 2006

A gonosz-gonosz spanyolok! Azok!

Kulturális fejtörésbe kezdett Spanyolország: lehet-e Mohammedet égetni vagy nem? A spanyol településeken ugyanis vidám ünnepélyekkel emlékeznek meg az Ibériai félszigetre 711-ben betört és onnan 1492-ben kivert mozlim hadsereg eltávolításáról. A mórok néven ismert hódítók kiverését „Moros y Cristianos” fesztiválokkal ünneplik meg a XVI. század óta, melynek egyik hagyományos eleme a próféta („la Mahoma”) bábujának ablakon kihajítása és utcai elégetése. Namármost az egyre fokozódó nemzetközi helyzetben viszont attól tartanak, hogy a lassan félezer esztendős népszokásból lázongás és balhé leend az arab világban.
Nesze neked multikulti Európa...

A folytatás legyen mondjuk Norvégia. Ahol a kormány, a helyi mozlim közösség vezetőivel együtt pirította meg nyílt színen Velbjorn Serbekket, aki az aprócska Magazinet lapban le merte hozni a 12 karikatúrát. A dolog külön szépsége, hogy a norvég szociális és munkaügyekért felelős miniszter, Bjarne Hakon Hassen egy sajtóértekezletben látta az ügyet megoldhatónak. A dolog szép lehetett: a tudósítás szerint a terem tömve volt imámokkal, s Serbekk vette az üzenetet: vége a dalnak, ha élni akar, jöhet az alázatos bocsánatkérés. Így is történt, s Mohammed Hamdan, a Norvég Iszlám Tanács elnöke nagyvonalúan megbocsátott. Mi több: az újságíró életére személyesen vállalt védelmet.
Jelezném: gyakorlatilag egyfajta maffia-stílusú dolog történt. Nem a norvég állam, annak rendvédelmi szervei, hanem egy mozlim vezető szava a garancia az újságíró és családja életének szavatolására. Szerintem riasztó. Gyakorlatilag a norvég állam asszisztál a saját hatalmának leépítéséhez. Micsoda dolog az, hogy egy vallási vezető garantálja bárkinek a biztonságát egy demokratikus országban?!?!?! Mindezt a kormány jóváhagyásával, sőt, őszinte örömére? Az agyam eldobom...
Egyébként pontosan ez volt az, amire a francia banlieu-k lázongói is törekedtek: az állam vonuljon ki és adja át a helyi csoportoknak a hatalmat. Most hogy ez Norvégiában vallási köntössel sikerül, igencsak figyelemre méltó dolog. Mert vegyük észre, hogy az önbíráskodás, a zsarolás, a fenyegetés az, ami itt kristálytisztán előbukkant.
Gyakorlatilag az igazságszolgáltatást, a bűnüldözést engedte ki a kezéből a norvég kormány. Tiszta üzenetet küldve az egész norvég sajtónak: ezentúl a mozlim vallási vezetők jóindulatától függ a munkátok, az életetek. Cenzúra, iszlám köntösben (lásd az előző hírt is).

Ha már karikatúrák, meg szólásszabadság: az iráni Kayhan napilap karikatúráinak apró gyűjteménye. Jó étvágyat hozzá.

Lazításképp néminemű Irán.
Figyelemre méltó esemény történt a napokban: elsőként nyilatkozott úgy az iráni ultrakonzervatív vallási vezetés, hogy a shari’a szerint a nukleáris fegyver használata megengedhető. Csupán a célt kell megfelelően meghatározni.
A kijelentést Mohsen Gharavian, Mesbah Yazdi ayatollah tanítványa tolmácsolta. Nem elfelejtendő, hogy Yazdi, Ahmadinejad iráni elnök szellemi mentora.
Európa, figyelem, lehet lazítani: csupán ellentámadásról van még szó. Egyelőre.

A jelek szerint nem volt teljesen véletlen Chirac elnök bresti, nagy visszhangot kiváltott beszéde. Párizs felsorakozni látszik az Egyesült Államok mellé, amikor Iránt egyre nagyobb veszélyforrásnak ábrázolja. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter mostani kijelentése, mely szerint „nincs olyan békés célú program, amelybe beleillene az, amit Irán most művel”, elég erőteljesnek számít. Bár egyfajta naivitás megmaradt, már ami „a nemzetközi közösség nagyon nyomatékos üzenetét” illeti: Teheránnak esze ágában sincs „észhez térni.” Ezt azért Ahmadinejad natanzi látogatása is eléggé egyértelműen jelezte.

Érdekesen alakítja véleményét Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomügynökség (IAEA) elnöke. A jeles diplomata szerint nem lehet kompromisszumot elérni Iránnal, ha a nemzetközi közösség nem fogadja el, hogy uránt dúsít. Ezt azért érdekes lesz lenyeletni az érintett tárgyaló delegációval.
Arról nem is beszélve, hogy Irán már az eddigi tárgyalások során is ott csalt, ahol tudott és a megegyezések egyikét sem tartotta be. Valóban sok értelmét látom a további tárgyalásoknak.
Mármint az időhúzáson kívül, ugyebár.

Törökországi kultúrharc.
Azt már tudjuk, hogy 2005. bestsellere Törökországban a Mein Kampf volt. Bezony, Hitler főműve sokszázezres példányszámban kelt el, az olvasóközönség mondhatni habzsolja. Gyanítom, utoljára az 1930-as években lehetett az említett író kötete egy ország könyveladási listájának élén (ellenkező bizonyítékokat örömmel fogadok a jól ismert emilcímemen: traucsacskaittakukachelyegmailpontocskatidecom). Az viszont egy újabb érdekes momentum, hogy a valaha forgatott legdrágább török film, a „Farkasok völgye: Irak” olyan szinten tartalmaz USA- és zsidóellenes elemeket, hogy az már szinte elképesztő. Külön kiemelném a zsidó származású(!) amerikai börtönorvost, aki Abu Ghraib(!!) mélyén iraki foglyok veséit operálja ki(!!!) szakmányban, hogy azokat izraeli(!!!!) és nyugati(!!!!!) betegeknek adja el (New York – London – Tel Aviv tengely felbukkan jól). Az amerikaiak természetesen egytől egyig pszichopata vérengző vadállatok, akiket a hős török katonák menet közben jól lelőnek.
Nem meglepő, hogy a film bemutatója zajos siker volt, a török elit egymás sarkát taposta le. A filmről meleg szavakkal emlékezett meg Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök felesége („Olyan büszke vagyok mindannyiukra...”) is. A török parlament elnöke, Bulent Arinc a film „realizmusát” (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) emelte ki.
A látogatottságról: 3 nap, 1,2 millió néző.
Érdekes lesz, ahogy Törökország radikalizálódik. Főleg ugye a Kemal Atatürk örökségét foggal-körömmel védő hadsereg miatt, akinek igencsak nehéz dolga lesz, ha az esetlegesen fellángoló (és már régen és mélyen jelen lévő) Amerika-ellenes mozgalmakat valahogy kezelnie kell. Szemük előtt lebeghet az algériai példa...

A Hamasz közben azt követeli az Egyesült Államoktól, hogy vegye le a terrorszervezetek listájáról és feltételek nélküli tárgyalásokat kezdjen Washington a terrorszervezettel. A kívánságokat Moussa Abou Marzook, a szervezet politika szárnyának helyettes vezetője fogalmazta meg, mialatt Damaszkuszban járt.