Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

hétfő, január 23, 2006

Repülős hírek, #56

Kissé izgalmassá vált annak a két F-15C Eagle növendék pilótának az élete, akik oktatóikkal négygépes kötelékben repültek január 18-án Oregon állam felett. A kötelék az Oregoni Légi Nemzeti Gárda Klamath Falls-ban lévő repülőtere helyett Medfordban voltak kénytelenek leszállni. A célrepülőtéren ugyanis erős havazás volt. A 173. Vadászrepülő ezred gépeinek egyike ráadásul kénytelen volt repülés közbeni hajtómű-leállást jelenteni a repülőtér irányítóinak, megmozgatva ezzel a készenléti mentőcsapatokat. Ez természetesen nem jelentett katasztrófahelyzetet: a gép egyetlen működő hajtóművel is kirepül a világból, feltéve, ha kap elég üzemanyagot – tartják a típust repülő pilóták.
A „bicegő” gép végül helyi idő szerint 15:30-kor földet ért, minden probléma nélkül. A hajtómű meghibásodásának oka egyelőre nem ismert.

Repüléstörténelmet írt az Amerikai Haditengerészet és a Northrop Grumman január 16. és 17. között. A két nap alatt két RQ-8A Fire Scout pilóta nélküli helikopter kilenc alkalommal szállt le önállóan, külső emberi vagy műszeres segítség nélkül az USS Nashville (LPD 13) fedélzetére a Patuxent River haditengerészeti bázis előtti partvidéken.
A gépek a tesztek alatt összesen kilenc repült órát gyűjtöttek be.
Az alkalom jelentőségét az adja, hogy első alkalommal szállt le külső emberi vezérlés nélkül a Haditengerészet egy mozgásban lévő hajójára pilóta nélküli repülőgép, függőleges üzemmódban. A kísérletben részt vevő RQ-8A gépek a Haditengerészet és a Hadsereg megbízásából fejlesztés alatt álló MQ-8B Fire Scout kísérleti példányai. A robothelikopterek a Függőlegesen Felszálló és Leszálló Taktikai Pilóta nélküli Légijármű (VTUAV) rendszer elemei. Az MQ-8B-k a ervek szerint 2008-ban érkeznek a Haditengerészethez. Az első kísérleti hajófedélzeti, önálló MQ-8B-landolások várhatóan 2007-ben történhetnek meg.
A Haditengerészet elképzelései szerint az új, partközeli harcokra tervezett Littoral Combat Ship fedélzetéről tevékenykednek majd, kiegészítve az ember vezette, hagyományos helikoptereket. A Northrop Grumman jelenleg 12 MQ-8B-t gyárt; négyet a Haditengerészet, míg nyolcat a Hadsereg kap majd.
A Fire Scout-ok közel nyolc órán keresztül maradhatnak a levegőben, eközben valós idejű felderítést végezhetnek, a kamerák képeit azonnal visszasugározva a hajóra. A repülőgépek felfegyverezhetőek.

Jelentősen megdobta az Indiai Haditengerészet felderítési képességeit annak az Iljusin Il-38-asnak a visszatérése, melyet Oroszországban újítottak fel és modernizáltak. A gép új, modern műszereket, érzékelőket és fegyverzetet kapott. A Sea Dragon rendszerrel több mint 30 célpontot képes követni, akár 320 kilométeres távolságból is.
A gép az Indiai Haditengerészet Hansa légitámaszpontjára érkezett vissza január 15-én. A gépet még további két Il-38-as követi majd hazafelé, köszönhetően egy 2002. szeptemberi szerződésnek. A gépeket darabonként 35 millió dollárért újították fel.
A már említett Sea Dragon csomag egy többfeladatos radart, elektronikus felderítőrendszert, tengeralattjáró-vadász eszközöket, infravörös és TV-kamerákat és hajó elleni harcra képes rendszereket jelent. A repülőgép levegő-föld bombák, aknák és torpedók indítására is alkalmas. A tervek szerint az új indiai Brahmos cirkálórakéta is a gép fegyverzetébe kerül.

Január 12-én elbúcsúzott az utolsó, 980-as lajstromszámú hurrikánvadász WC-130H. A Keesler Légitámaszpotn veterán szélharcosát a WC-130J típus váltja fel.
Az öreg gép az 53. „Hurricane Hunters” Időjárás-felderítő század állományába tartozott. A búcsúval a század teljesen áttért a WC-130J-k alkalmazására, méghozzá két hónappal a tervezett időpont előtt. A leadott gépek természetesen nem a szeméttelen végzik: a 980-as például a 913. Szállító repülőezred állományában rója majd a további mérföldeket a Willow Grove Légitámaszpontról felszállva.
A 403. ezred az új WC-130J-asokat kisebb személyzettel repüli, hiszen a számítógépeknek köszönhetően nincs már szükség a fedélzeti mérnökre.
A karbantartók élete is egyszerűsödik, hiszen 1998. óta két külön típushoz kellett megfelelő alkatrészkészletet és üzemeltetési hátteret kialakítani. A tapasztalatok szerint a J modellek üzemeltetése csupán feleannyi üzemórát igényel, mint az öreg H modelleké.

Január 17-én lezuhant az Amerikai Légierő egyik Kadenában állomásozó F-15C Eagle vadászrepülőgépe. A pilóta sikeresen katapultált.
A 44. Vadászrepülő század állományába tartozó, 498-as farokszámú, 1978-ban gyártott gép helyi idő szerint 10:00 körül, levegő-levegő gyakorlórepülés közben zuhant le a tenger felett kijelölt W-173 gyakorlóterületen, 55 mérföldre Kadenától. A gép egy négyes kötelék tagja volt, mely 09:30 kor szállt fel Kadenából. A Légierő egy KC-135 Stratotanker tankergépe kapcsolatba maradt a kiugrott pilótával, akit végül a kadenai 31. és 33. kutató-mentő századának tagjai szedtek ki a levesből egy HH-60 Pave Hawk sgeítségével.

Sajnos nem járt ilyen szerencsével a Tengerészgyalogság VFA-97 "Warhawks" századának pilótája: F/A-18C Hornet gépével együtt zuhant le január 19-én. A vadászbombázó gép a San Diegótól nem messze lévő El Centro Légitámaszpont mellett néhány mérföldre északra zuhant le egy gyakorlórepülés közben. A gép a Lemoore Légitámaszpontról szállt fel.

A nap híre: Boeing-Antonov együttműködés? A Flight International értesülései szerint ugyanis az amerikai óriás az Antonov An-72 Coaler platformjára alapozná az Amerikai Légierő Future Cargo Aircraft (kisebb méretű szállítógépekre szóló) pályázatára benyújtandó tervezetét.
A 70 üléses, szárny fölötti hajtóművel rendelkező, kéthajtóműves, rövid távolságon belül felszállni képes orosz gép vizsgálatának hírét megerősítette George Muellner, a Boeing Air Force Systems alelnöke is.
A Boeing mérnökeinek csapata márt járt az Antonov kijevi főhadiszállásán is. A két cég Muellner szerint azóta is aktívan tárgyal.
Mint ismeretes, az FCA-projekt két hónapos kényszerpihenőt kapott, míg a Légierő pontosan meg nem határozza végre a leendő típussal szembeni pontos követelményeket.
A Boeing természetesen megvárja a végeredményt és csak utána dönt, hogy az An-72-esre szavaz, vagy inkább az Aleniával folytatott tárgyalások után a Global Military Aircraft Systems csapathoz csatlakozik, mely az Alenia C-27J Spartan típust futtatja. A Raytheon és az EADS CASA North America is szeretne lecsapni a várható jelentős megrendelésállományra, a CASA C-295 és CN-235 típusokat felkínálva.
Ha a Boeing az An-72-es mellett dönt, akkor ez lesz a verseny egyetlen nem turboprop-meghajtású típusa.

Egy 57 milliméteres levegő-föld rakéta robbant fel annak az indiai MiG-21-esnek a szárnya alatt, amelyik még január 17-én zuhant le Jamnagarnál. A gép vesztét így nem az eddig feltételezett műszaki hiba okozta. A vizsgálatot a gép pilótája, J P S Bains századparancsok vallomása vezette helyes útra. A levegő-föld éleslövészeten lévő gép rakétája az indítás után nem hagyta el az UB-32-es blokkot, hanem felrobbant benne. A robbanás alaposan megrongálta a gép szárnyát, a kormányozhatatlanná vált gépből a pilóta katapultálni kényszerült.

Nem sikerült Tony Blairnek megmentenie az F-35 JSF második hajtómű-típusát. A brit miniszterelnök jól értesült források szerint videokonferencián próbálta meggyőzni az amerikai elnököt, hogy a Pentagon döntése ellenére ne csak egyetlen típusú hajtóműhöz alakítsák ki a sorozatgyártású JSF-eket. Blair persze nem véletlenül lobbizott: a Pentagon döntése egy több milliárd dolláros, brit részvételű hajtómű-üzletet nullázott le. A gép végleges és egyetlen hajtómű-típusát a Pratt & Whitney szállítja. A General Elevtric és a brit Rolls-Royce az amerikai Védelmi Minisztérium 2,4 milliárd dolláros 2005. júliusi megrendelésének mondhat búcsút, emellett elbukták a saját típus kifejlesztésének költségeit is. Ebbe az összegbe nem számítandó bele a 40 évre tervezett életciklus karbantartási és a pótalkatrész-biztosítási várható bevétele sem.
A második hajtóműtípus „kilövését” az iraki háború költségei tették szükségessé.
Nagy-Britannia 2 milliárd dollárral járult hozzá a JSF kifejlesztéséhez, ezzel a legnagyobb külföldi partner a programban.

Megkezdte harci bevetéseit az első két 1sorozatgyártású RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli stratégiai felderítő repülőgép. A gépeket a 12. Expedíciós Felderítő repülőszázad üzemelteti előretolt bázisain, AF-4 és AF-5 lajstromjelekkel.
A gépek megérkezésük után azonnal csatasorba álltak: az AF-5-ös rögtön egy közel 24 órás bevetéssel. A sorozatgyártású gépek új integrált érzékelőrendszerei tökéletesen működtek, többek között felére csökkentve a rendszer „bebootolási” idejét.
Az eddig használt prototípusok 15 ezer képet készítettek, 233 bevetésen több mint 8000 órányi repült időt összegyűjtve.