Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

kedd, január 03, 2006

Lógunk a szeren

Bár elsősorban TD kollegám szakértelmét vadászom ide, mert az úriember kiváló és meglehetősen mélyreható ismeretekkel rendelkezik erről a témáról, de addig is egy gyors átekintés.

Nos, uraim, érdekes dolog ez. Itt van ez az eddig barátságosan lábhoz törleszkedő bernáthegyinek tartott Oroszország. Jó-jó, persze, ott vannak az atomrakéták, meg sokan is vannak, de igazából nem nagyon számított senki arra, hogy bizony ez az oreg kutya haraphat is. Méghozzá nem is akármilyet: kicsi harapás, de mélyre ható következményekkel. S ezen az Európai Uniónak igen alaposan el kell gondolkodnia.

Maga a dolog hivatalosan igen egyszerű: Ukrajna és Oroszország vitája a gázárakon. De már József Attila is megmondta: fecseg a felszín, s hallgat a mély. A mélyben pedig igen csúnya ügyek laknak: területi követelések, kikötőhasználati díjak, nagyfokú energiafüggőség, hadiipari pozíciók, politikai alapú büntetések.

Akárki akármit mond, a játszma közel sem az az egyszerű elszámolási vita, amit az orosz fél kommunikál. Sokkal inkább egy, a kínai energiaéhség miatt egekbe szökő olajdollárokból magára találó, az új izmokat fitogtatni akaró hatalom pontosan kiszámított lépése. Az EU ugyanis sikeresen olyan helyzetbe manőverezte magát, amiből nem nagyon van kiszállás: Putyin pedig ennek tökéletesen a tudatában van. A tudás birtokában pedig szabadon játszik, hiszen Brüsszelből maximum csak hörgések várhatóak. Vicces is lenne, ha a fuldokló azzal fenyegetné a fojtogatót: abbahagyod vagy bajok lesznek! Márpedig Oroszország, ha akarja, alaposan fejreállíthatja az EU teljes gazdaságát.
Hogy miért is? Mert a földgáz, annak ellenére, hogy a hírekben igazából csak a fűtés miatt szerepel (s ez a téli időszak miatt érthető is), más, igen fontos iparágaknak is szolgál nyersanyagául: a műanyaggyártás elképzelhetetlen például a földgáz nélkül. A gyárak nem csak fűtenek, hanem melegítenek és még sokféle módon használják a földgázt. Mivel az olaj ára emelkedő tendenciát mutatott, aki csak tehette, átállt földgázra. Ebben Magyarország is élen járt: tessenek mostani MOL-közleményeket olvasgatni.

A földgáz Európába jellegzetesen csővezetékeken érkezik: leginkább Oroszországból. A csővezetékek, jelesül a Testvériség, az Összefogás I. és II. még a jó öreg KGST-korszaknak megfelelően épültek meg, s zömmel ezeken keresztül érkezik a gáz az EU-ba: Ukrajnán keresztül, amely ugye még a SZU része volt a vezetékek építésekor és szó sem volt annak a lehetőségéről, hogy önálló álamként ebből még baj lehet.

Pedig baj van, nem is kicsi. Az EU felfedezhette, hogy zsarolható: tenni ellene sokat nem tud. A belső gázkitermelés aránya és szerepe elhanyagolható, a barátságos norvég gázkitermelés 110 százalékon dübörög és a tervbe vett gázvezeték, zseniális módon szintén Oroszország és Németország között épül. Erről Gerhard Schrödert érdemes kérdezni, mintha teljesen véletlenül egy, a Gazprom érdekeltségébe tartozó csőszállítási cég igazgatótanácsába került be. Érdekes kollegái lesznek, pl, egy volt Stasi-őrnagy, akivel egyes hírek szerint meghitt munkakapcsolatban volt Putyin, még siheder NDK-s terepkorszakából.
A Közel-Keletről pedig bajos lenne ideérni a csővel: arról nem is beszélve, hogy az sem egy politikailag biztonságosnak tekinthető terület.
A Kaukázus is tűzfészek, hiába van jelentős energiahordozó-készlet arrafelé: Csecsenföld, Azerbajdzsán szintén nem a nyugodt, öltönyös üzletkötés terepe.

Magyarország élete sem fenékig tejfel: igaz, legalább a bejövő vezetékek száma kettő, hiszen az ukrán határon átlépő Testvériség (kapacitás: évi 10 milliárd köbméter) mellett Mosonmagyaróvárnál érkezik meg Ausztriából a HAG-vezeték. Ennek kapacitása évi 4,4 milliárd köbméter. Ige ám, de vajon az osztrákokhoz honnan kerül a gáz? Na honnan?
A hazai kitermelőkapacitás pedig a nálam lévő adatok szerint 3,5 milliárd köbméter, évente. Ez, összehasonlítva az előző két adattal, igen csekélyke.

Ha valakinek nem tűnt volna fel, akkor jelezném, hogy egy új és meglehetősen magabiztos szereplő kért (inkább könyökölt ki) magának helyet Európa energiapolitikai és biztonságpolitikai asztalánál. Vlagyimir Putyin egy élesre töltött fegyvert rakott az asztalra, majd az ott ülőknek a hápogáson kívül sok esélyük egyelőre nincsen. Hogyan is lehetne, amikor az európai OECD-országok gázfogyasztásának kb. 40 százalékát Oroszország adja?

És ekkor már teljesen mindegy, hogy hány dollárt fizet Ukrajna.

Még szerencse, hogy mindenki azért aggódott nemrég, hogy mi lesz, ha az ördögi Amerika elvágja az internetet. Ugye?!
Most itt van Putyin és a földgáz. Khm...
Néha nem ártana, ha az EU politikusai egy kicsit körültekintőbben választanák ki az ellenségképet.

11 Comments:

Anonymous KerozinEmber said...

BUÉK mindenkinek!!!

2:35 du.

 
Anonymous Névtelen said...

Én nagyon örülnék, ha végre nagyívben... fütyülénk az EU-ra. Csak a szakadékba rántanak magukkal. Magyarország válasza lehetne: takarékosság, biogáz, repceolaj.

Patrik

3:50 du.

 
Anonymous Thunder said...

Látom megvan az elemzés.
Korrekt munka, várjuk a továbbiakat (és reméljük megoldódik a helyzet).

4:29 du.

 
Anonymous Batka said...

Pár évvel ezelőtt olvastam egy elemzést Oroszországról (ne kérdezd hol, fingom nincs)
Ami igazán megmaradt bennem az a gazdasági/humán potenciál ami a Szovjetunió felbomlása után kiaknázatlanul maradt, de hamarosan teljes mértékig feléled köszönhetően a természeti kincs tartalékok és a környező országok éhségének. Céloztak Kínára aki minden mennyiségben fogadja a fejlett haditechnikát és a jólképzet humán erőforrást. Megemlítetek Iránt is ahol lassan minden nagyobb katonai projektben orosz tudósok százai tevékenykednek.
A lényeg a lényeg Oroszország érzi magát annyira megerősödve, hogy új húrokat pengetve kívánja magát világhatalmi szerephez jutatni. Az már más kérdés milyen eszközökkel teszi azt. Bár szerintem hasonló helyzetben fejlett nyugati hatalmaktól sem állna távol ilyenfajta erőfitogtatás.

8:59 du.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

Ahogy batka mondta volt: ha van penz, van hatalmi ambicio. Penz van, fugges is: ez utobbi tortenelmi okokbol.
Viszont.
Kivancsi leszek, hogy honnan fog az EU osszekalapalni tobb tizmilliard (szazmilliard?) eurot egy olyan gazvezetek-rendszerre, mely kepes lehet kivaltani az orosz gazexportot. Koka javaslata az adriai vegzodesu, tartalyhalyos afrikai gazt fogado vezetekrol egyelore erosen komolytalan.

El kell fogadni: mivel Oroszorszag egy, az EU szempontjabol letfontossagu nyersanyagot ellenoriz es iranyit, a felteteleket is kepes diktalni. Eropolitika. De miert is ne tenne?

Trau

11:07 du.

 
Anonymous Névtelen said...

Ez marhaság, Oroszország miért szállítaná továbbra is szinte ingyen a földgázt az ellenséges táborba átlépőknek. Ez szükségszerűség volt és egyértelmű. És ha már szinte mindenki tőlük veszi a földgázt, és az ő egyéb érdekeit nem veszik komolyan, ugyan miért ne fizettetné meg az árát az együttműködésnek?
Oroszország egyszerűen él az eszközeivel, mint minden más ország a sajátjaival. Ezt egy ideje nem tette meg, iletve ezek a lépések megvoltak, de nem egészen publikusak.
Pl. bizonyos katonai mozdulatoknál műholdfelvételeken jól látható "silónyitogatás". Persze a közvélemény nem nagyon értette, hogy hogyan engedhették az oroszokat előrenyomulni egy olyan stratégiai létesítménybe a szövetséges csapatok előtt...

10:47 de.

 
Anonymous Névtelen said...

Trau, írhatnál Kínáról is valamit, ha van infód. Ami itt szerepel, ahhoz csak egy dolgot tennék hozzá: Kína nem csak az energiahordozókat zabálja föl, hanem az acélt is (és gondolom sok más nyersanyagot, de nekem erről van tapasztalatom). Németországból minden acélt megvesznek, így fél évre (!) előre el van adva minden. Tehát ha mostanában acélt akartok venni Németországból legalább ennyit kell rá várni.
(Egyébként a WTC-t is azonnal megvették, amint ócskavassá vált - táplálva a CT-t :)

Patrik

11:23 de.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

Anonymous1:
Eppen az a problema, hogy a teléjes EU energetikapolitika arra epul, hogy minket, europaiakat mindenki szeret, eppen ezert mindenki ad el nekunk olajat es gazt. Utalni csak az amcsikat utaljak, fojon az o fejuk.
Aztan most kiderult, hogy megsem.

Patrik:
Kinarol meg gyujtogetek... :)

Trau

2:34 du.

 
Anonymous Batka said...

" Koka javaslata az adriai vegzodesu, tartalyhalyos afrikai gazt fogado vezetekrol egyelore erosen komolytalan."
Nevetséges elvégre Afrikai gáz szolgáltatói miért ne léphetne fel hasonló módszerekkel.
Baráti körömbe többen mondták (viccesen) ha belépünk az EU-ba nekik végük kiindulva az elmúlt évszázad pár nagyobb eseményéből. Még a végén igazuk lesz :)

9:46 du.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

Zold ruhaban rohangalo ismeros szerint azert nem vagtak ki minket a 90-es evek vegen a NATO-bol mert egyszeruen hianyzik a megfelelo paragrafus. Senki nem gondolta ugyanis a vedelmi szervezet alapitasanal, hogy lesz kesobb olyan tagorszag, ami a letezo osszes modon megszegi a belso rendelkezeseket, ugymenetet. Egyes rosszindulatu pagonyforrasok tobbszor, tobb cimen felajanlott alakulatokat, nem letezo es megis felajanlott egysegeket es hasonlokat is tudni velnek, de ez persze csak mese... ;)
Mas rossznyelvek szerint Brusszelben es Napolyban pezsgot bontottak, amikor EU-tagok lettunk... :)

Trau

12:22 de.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

batka:
TD kollegam mar hegeszti az elemzest, okosabbak leszunk belole.
Amugy kerdes:
- mekkora foldgazkeszletek erhetoek el egyaltalan Afrikaban?
- az itt kitermelt foldgazt nem vettek mar meg mas orszagok?
- ha igen, van-e esely a foldgaz-kitermeles novelesere?
- mekkora a szoba joheto hajoszallitasi kapacitas? Mert ugye a gaznak Afrikabol a jelenlegi javaslat szerint hajoval kell az Adriaig eljutnia...

Trau

12:24 de.

 

Megjegyzés küldése

<< Home