Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

hétfő, január 30, 2006

The Invisible Material Case, avagy "Nálunk nem végeznek rólunk"

T.D. kollegám már régebben megígért összefoglalóját van szerencsém prezentálni a Kedves Olvasóknak. A Báróczi Sándortól vett idézettel címzett mű szerintem igencsak korrekt összefoglaló, egyben elgondolkodtató irat.

Íme:


Az európai kultúra egyik legnagyobb kihívása emberemlékezet óta a négy évszak, és az évszakok váltakozásából adódó problémákra adandó válaszok. Az évszak váltakozásából eredő kérdésekre adott válaszok alapjait képezték a természet- és társadalomtudományok kialakulásának. Ezen válaszok megadásában óriási előrelépést jelentett a természeti adottságok és kincsek felfedezése és az emberiség szolgálatába állítása. Tulajdonképpen olyan ez, mintha valakit saját eszköztárával és erejével győznénk le. Európában a fagyos téli időszak beköszönte az emberiség kezdetén is megoldandó feladatot jelentett, és ez mit sem változva jelent ma is. Sajnos a fejlett európai civilizáció és gazdaságának egyik legnagyobb problémája, hogy nincs energia termelő képessége, legalább is nem az anyaföldből eredő nyersanyagokat tekintve. Ezért a fejlett nyugati kultúra a megoldást keresi még ma is. Az elsődleges nemzeti államok viszont nem a kiszolgáltatottság megoldásába menekülnek. 2005 decemberében beköszönő tél Európába a legfagyosabb hangulatban érkezett. A kiszolgáltatott európai gazdaságot fenyegető hírek érkeztek Moszkvából, miszerint az Ukrajna területén áthaladó gázvezetékeken keresztül szállított nemzetközi kereskedelmi szerződésekben rögzített gáz mennyisége kevesebb a végfelhasználók által kifizetett, és a szerződésben rögzített mennyiségnél. Mindazonáltal az Orosz fél a jövőbeni szerződések árát a világpiaci árhoz rögzítené, ami a világgazdaság sajátosságait, és a 15 évvel ezelőtti változásokat figyelembe véve nem is tűnik furának. Európa megijedt és nem is oktalanul. 1998-ban Putyin elnök fizetés képtelenséget jelentett mind a londoni, mind a párizsi klub által jegyzett értékpapírokra, ami az egész világ értékpapír piacaira jelentősen kihatott az értékük többszörösét elveszítve. Tette ezt mindazért, mert az Orosz költségvetés az akkori alacsony olaj és energia árak mellett jelentős hiánnyal küszködött, ami alapján nem tudta teljesíteni kötelezettségeit a nemzetközi hitelpiacon. Ez az Egyesült Államok (USA) által, még a hetvenes években meghirdetett Szovjetunióval (CCCP) szembeni a világhatalomért folytatott versenynek az utolsó ökölcsapásaként értelmezhető. Az USA sikere abban rejlett, hogy mind a világgazdaságban, mind a hadászatban bekövetkezett változásokat sokkal gyorsabb ütemben volt képes a lakosságra áthárítani, és a polgári életbe bevezetni. Ennek a hatékonyságnak az eredménye volt a szocialista és kommunista rezsimek bukása. Ennek következtében, ezen nemzeteknek kénytelen kelletlen nyíltan részt kellett vállalni a világgazdaság és a világpolitika színpadán, mely színpadon egészen más szabályok szerint élik vagy éltetik a polgárok élet(ét)üket, mint zárt határok között. Egészen más egy ketrecbe zárt állat percepciója a világról, mind szabadon élő társainak. Főleg, ha még ketrecbe is születik. A láthatatlan társadalmi szerződés, ami egy nemzet polgárai között létrejön, ezt ma felülírandó globális társadalmi szerződésé kell alakítani, amelynek egy magasabb dimenzióbeli szabályoknak kell megfelelnie. Itt a gondolkodás kiterjesztéséről kell hogy szó legyen, és kulturálisan, politikailag, gazdaságilag egy fejletettebb hatás mechanizmusnak kell működtetnie. A globális szabályok bevezetését kell hogy szorgalmazza, amely a teljes emberi dimenziókat a mindenlátó szem szélesebb látókörébe kell hogy emelje. Ezért persze a világ feletti uralom érdekében születő döntéseket kell minden ügy előterébe helyezni. A világ uralma pedig nem egyszemélyes trón, hanem kezdettől fogva kompromisszumos megállapodások sokasága. Ezeket a kompromisszumokat és bennük rejlő döntéseket nem hozhatja meg mindenki, hanem a kiszolgáltatottság erejénél fogva a világ szükségleteinek figyelembe vételével fontos tényezőkkel rendelkezők hozhatják meg. Aki betölti a világ vezető szerepkörét, az nem uralkodhat diktatórikusan, mert a világban az egymásra utaltság győzedelmeskedik mindenek felett. Ezért is teremtődött az ember valami fajta mutáció következtében kétneműnek.(?) ”Hosszútávon mindannyian meghalunk.”1
Az európai gázszállításokat érintő vita, amely decemberben robbant ki és mindenidők egyik legnagyobb konfliktusát előidézhető kérdés, mindenidők egyik leggyorsabban lezárult nemzetközi vitájává fajult. Az Európa számára is fontos orosz-ukrán gázvita megoldódott. A nyilvánosságra hozott és az aggódó európai polgárok számára is érthető adatok alapján egy bonyolult öt évre szóló megállapodással ért véget. A megállapodás lényege, hogy a Gazprombank2 és Raiffeisen Bank3 által 50-50%-ban birtokolt RosUkrenergonak (RUE) keresztelt társaságnak adja el az orosz fél a gázt 230 usd/1000 köbméter áron. A RUE adja a földgázt tovább Ukrajnának 95 usd/1000 köbméter áron. A megegyezés kiterjed a szállításra is. Ukrajna területén minden 1000 köbméter gáz 100 km szállításáért 1,6 USD-t fizet nem gázban, hanem készpénzben a Gazprom. Az USA ebben a vitában érdekes módon nem foglalt állást, kivéve azt az egy Condoleesa Rise által tett kijelentést, hogy ha Oroszország részt kíván venni a világgazdaság folyamataiban, akkor be kell tartania annak játékszabályait.
Vajon ez a megállapodás egy vita végét jelenti, vagy talán egy sokkal kiteljesedőbb vita kezdetét? Az nyilvánvalónak látszik, hogy ez a megállapodás Ukrajna ”piacosodását” segíti elő, ami mindenki számára érdek. Jó azok számára akik az ukrajnai privatizációkban részt kívánnak venni, és jó azoknak is akik a privatizáció keretein belül olyan tulajdonhoz jutnak majd, hogy az energetikai transzfereket felügyelni tudják. Ha ezeket az alapvető nyersanyagokat kitermelő és közvetítő cégek,- amely nyersanyagok csővezetékeken keresztül jutnak el a nyugati civilizációba- megbízható tulajdonosok kezébe kerülnek, akkor a láthatatlan társadalmi szerződést felügyelők kiscsoportja nyugodtabban hozhatja meg döntéseit és terjesztheti ki akaratát a vezetettekre.Az időközben elcsendesedett vita közvetlen előzményeként néhány figyelemre méltó dolog azért történt környezetünkben. Németország újraegyesítését követően a német történelemben először női kancellárt választottak az ország élére Angela Merkel személyében. A megválasztott kancellária vezető végzettségét tekintve atomfizikus, amelyet talán nem kellene figyelmen kívül hagyni. Továbbá élharcosa az atom békés felhasználásának, és kijelentette, hogy az atom biztonságos energiaforrás, és békés célokat szolgál. A megválasztását követő külföldi útjait ezen írás nem kívánja elemezni. A leköszönő Gerhard Schröder, aki hivatalát elhagyva egy politikailag sem elhanyagolható beosztásba került, miszerint az északi vezetéket üzemeltető és tulajdonló cég elnöke lesz. Ez az északi vezeték- Lengyelországot nem érintve- köti össze Szentpétervárt érintve a tengeren keresztül a szibériai mezőket Németországgal. Lengyelország a szűnni nem akaró feje felett történő paktumoktól dührohamot kapva, érthetően menekül az USA biztonságot adó keblébe. Nem beszélve azokról a személyekről, akik lengyel származásuk mellett jelentős poziciókat töltöttek be az amerikai politikai életben. Mindeközben Oroszországban felszabadították a Gazprom energiaóriás részvényeit érintő tilalmat, és szabadon adható vehető lett a tőzsdén. Persze csak minimális mértékben, ugyanis a fő részvényes az orosz állam maradt, de figyelemre méltó tulajdonnal rendelkezik egy csoport, amely Putyin elnök befolyása alatt áll. Itt jegyezném meg, hogy Putyin elnök és Oroszország szintén választások előtt áll, amelyen az elnök már nem jelöltetheti magát. Tehát egy ilyen aktív embernek mint az elnök, találnia kellett egy olyan pozíciót, amely felér hanem erősebb az Orosz elnöki széknél. Ez nem lehet más mint a Gazpromot befolyásoló státusz. Az 1998-ban fizetés képtelenséget jelentett Orosz állam, amely akkor valamivel több mint 10 milliárd dollár tartalékkal rendelkezett, az időközben jelentősen megemelkedett nyersanyag áraknak köszönhetően jelenleg több mint 100 milliárd dollár jegybanki tartalékkal bír, és az euró alapú elszámolásra átírt kötvényeket4 tisztességesen törleszti. 2000 májusában Romano Prodi az európai unió akkori elnöke és Gerhard Schröder akkori német kancellár Moszkvába utazott és megállapodott Putyin elnökkel abban, hogy az Oroszországból származó nyersanyagok árát ezentúl nem amerikai dollárban, hanem euróban fizetik, ami persze a közös valuta erősödését is elősegítette, mely a valuta iránti bizalmat nagy mértékben fokozta.5 Ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy az orosz elnök teljesen tönkre tett egy Yukos nevezetű olaj vállalatot6, melynek vezetője hasonló stratégiával bírt az európai szállításokat is figyelembe véve, ugyan úgy mint az elnök és befolyása alatt lévő Gazprom. Ezenkívül a Yukos olajvállalat olyan család befolyását bírta, mint a Rothschild család londoni ága. Az oroszok meg inkább felégetnek mindent, mint sem idegen kezekbe kerüljön.7 Ugye itt nem kell a londoni Cityben működő, úgy nevezett londoni klub méltóságát megemlítenem. A londoni klub jegyzi a kormányok által kibocsátott kötvényeket, melyek a nemzeti költségvetések hiányát hívatott finanszírozni. Ennek a klubnak is mondta 1998-ban Putyin elnök, hogy nem tudnak fizetni. A másik a párizsi klub, amely a nagy értékű kereskedelmi szerződésekre kibocsátott kötvényeket jegyzi, és ugyebár a gáz és olaj kereskedelem szerintem nagy értékűnek minősül. Azt már halkan említem meg, hogy Párizsban él a Rothschild8 család egy másik ága, akik nagy befolyást gyakorolnak a kereskedelmi kötvények piacán. Mindezek mellet Magyarországon megy keresztül a Barátság I. és a Barátság II. vezeték, amin az említett nyersanyagok érkeznek, illetve tranzit országként keresztül mennek Nyugat-Európa felé, amiért Magyarország is tranzit díjat szed a MOL Rt-n keresztül. Talán valóban barátságból van szüksége ránk Európának. A MOL Rt-ben az igazgatóság és a felügyelő bizottság személyeit figyelembe véve és azt, hogy mely Magyarországi banknál vezetnek számlát talán nem vakság ha felhívom a figyelmet Csányi Sándor személyére, aki a Rothschild családdal közösen megvásárolta a Trigránit Rt. részvényeit is. Ha a napokban megrendezett közös horvát-magyar kormányülésre és az azután történt sajtótájékoztatóra9 gondolunk, akkor nem véletlen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gyors bejelentése az INA10 által felügyelt vezeték magyarországi becsatolására. Így az a tulajdonos, aki a két olajvállalatban, de legalább is a MOL Rt-ben meghatározó tulajdont szerez, az a földközi és az Adriai tengeri olaj kereskedelmet is felügyelni fogja. Emlékeztetőül megemlíteném a földközi tengeren lévő szikla, mely a petrezselyem sziget nevet viseli, milyen konfliktus tárgyát képezte Spanyolország és Marokkó között, melyet végül az USA segített megoldani költségvetése pénzéből. ( ez a sziget fontos stratégiai pont lehet ha a földközi tengeren keresztül megindulnak a szállítások az amerikai földrész felé). Ezen írás nem kíván Törökország helyzetéről, uniós csatlakozásának kérdéseiről és az energia szállításokban való részvételéről és amerikai cégek Törökországra gyakorolt befolyásáról állást foglalni. Nem kívánom Törökország helyzetét az orosz-csecsen háború szemüvegén keresztül látatni. De azt látatni kívánom, hogy Ciprus miért is tölt be olyan fontos szerepet az uniós csatlakozást figyelembe véve. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a CCCP célja a második világháború során többek között az is volt, hogy befolyást szerezzen a földközi tengeri kikötők felett, és így talán érthetőbbé válik J. Tito mozgalmának és későbbi uralkodásának képe. Továbbá a balkáni háborúban Oroszország szerepe és segédszállítmányainak célja is csupán barátság volt? Magyarország stratégiáját tekintve mindenféleképpen az említett nemzeti vállalat birtoklásában lenne érdekelt, de legalább is befolyását nem veszítheti el. Azt itt jegyzem meg, hogy szerintem a jövőben a Magyar miniszterelnöki székbe vezető út a MOL Rt-n keresztül vezet, figyelembe véve a fent említetteket is, de legalább is a jövő miniszterelnökei függőségi viszonyban lesznek a MOL Rt-től. Sokan az alternatív11 energia hordozóktól várják a megváltást. Nincs ilyen energia jelenleg. Egyetlen van, ami nem minősül alternatívnak az az atom. De ennek kérdése teljesen átírja az ENSZ12 a NATO13 és a BT14 eddigi szabályrendszerét és új nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet nem beszélve a terrorizmusról. Ezen írás nem kíván ebben a kérdéskörben sem állást foglalni. Ezen területen beszélnünk kellene az USA-EUROPA-IRÁN kérdéskörről is, melyet szintén nem kívánok ezen írásomban tárgyalni. Sajnos Magyarország nem bír olyan gazdasági potenciállal és nem is fog, amely az említett kérdéskörben olyan pozícióba helyezné, melyből az európai nagy politikai és gazdasági döntésekben fontos szerepe lenne. Pedig egy ügyes politikai kör az említett adottságokat úgy tudná kihasználni, ami Mátyás király kora óta nem volt jelen a Magyar bel-és külpolitikában. Moszkvában van egy mondás, mely úgy hangzik: A Magyarok itt hagytak mindent a búzáért és a paprikáért. Ez a szánalmasnak mondható kijelentés, sajnos mély igazságokat is takarhat, ha adottságainkat nem egyeztetjük a lehetőségeinkkel. De talán van olyan felelős és bátor magyar, aki nem csak a ”gyomrával” törődik. Volt a magyar történelemnek ilyen időszaka, éppen ezért hagy zárjam írásomat e kor és minden idők ”legnagyobbikának” mondásával: ”Semmit rólunk nálunk nélkül.”15


Lábjegyzetek:
[1] Keynes a világ folyamatainak és piacainak árfolyamára tett kijelentése.
[2] A Gazprom Orosz állami monopólium által birtokolt beruházási bank.
[3] Ausztriában bejegyzett befektetési bank, amelynek kiterjedt pénzügyi szolgáltatásai vannak közép európában és ukrajnában.
[4] A cári időkből és a Szovjetunió által kibocsátott régi európai devizákban jegyzett értékpapírok, amelyeket 2000-ben konvertáltak euro alapúvá.
[5] Sok európai államban jelentős ellenszenv mutatkozott a nemzeti valutákat lecserélő közös valuta iránt.
[6] Hodorkovszkij orosz olajmágnás (aki a világ akkori egyik leggazdagabb emberének számított) elleni hatósági támadás, mely a mágnás bebörtönzésével és vagyonának elkobzásával végződött, mely egyben vállalatát is a csőd szélére sodorta.
[7] Napóleon oroszországi hadjárat, Moszkva elfoglalása
[8] Nagy múltú és nagy befolyással bíró, Frankfurtból származó bankár család, akik többek között Napoleon hadjáratait is finanszírozták.
[9] Az említett sajtótájékoztató teljes anyaga elérhető a híradó.hu internetes portálon.
[10] A horvát nemzeti olajvállalat, melynek résztulajdonosa a MOL Rt.
[11] lat. el. Vagylagos, kétféle lehetőséget megengedő/felvető
[12] Egyesült Nemzetek Szervezete
[13] Szövetségi haderő
[14] Biztonsági Tanács
[15] Széchenyi István országgyűlési beszédeiből.