Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

csütörtök, december 01, 2005

Repülős hírek, #45

A Lockheed Martin fogja modernizálni a Chilébe kerülő, volt holland
F-16A/B Falconokat
. Ez annak fényében érdekes bejelentés, hogy a holland Védelmi Minisztérium szerint még tárgyalások folynak a repülőgépek eladásáról.
A gépeket „lebutítja” a Lockheed, így nem lesznek alkalmasak precíziós csapásmérésre, AGM-88 HARM lokátorvadász levegő-föld rakéták alkalmazására sem. Erre az amerikai védelmi külpolitika miatt van szükség. Az átadásra kerülő gépek nem estek át a holland Mid-Life Upgrade felújításon.
A Lockheed 7,5 millió dollárt kap az átalakításokért, melyből 4,4 milliót már át is utaltak.

Csaknem egy évvel a lezuhanása után újból visszakerülhet bázisára a Királyi Nepáli Hadsereg Dhruv típusú helikoptere. A repülőgép felderítő feladatot hajtott végre Nepál nyugati területén, amikor Lumbini mellett „kemény landolást” hajtott végre 2004. október 28-án. A gépet a gyártó cég, az indiai HAL saját költségén felújította és már csak a nepáli pilótákra, illetve a szükséges repülési engedélyekre vár a gép. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a Dhruv farokrotorjának vezérlése adta meg magát, így a helikopter bepörgött.
Eltérőek a hírek arról is, hogy végül új gépet vagy a felújított régit kaptak a nepáliak: nepáli források kárpótlásul kapott új gépről beszélnek, míg India szerint a balesetet szenvedett gépet javították ki.
A gép várhatóan decemberben repül vissza Nepálba.

Malajzia erősíteni akarja a tengerészeti felderítő kapacitását: a tervek szerint még az év vége előtt két repülőgép lízingeléséről dönthetnek. Az Indonesian Aerospace CN-235 típusa már kiesett a versengésben, így a Fokker F-50 vagy a Raytheon Super King Air 350ER lehet a nyertes. A bővítésre a térség államainak együttműködése miatt van szükség, a környék tengeri térségét szeptember óta közösen ellenőrzik. Szingapúr például kilenc Fokker F-50 MPA haditengerészeti járőrrepülőgépéből kettőt ajánlott fel erre a feladatra.

Tovább kekeckedik Hugo Chavez: a nem éppen Bush-barátságáról ismert venezuelai elnök Spanyolországtól vásárol repülőgépeket. Nem is keveset: tíz C-295 és két C-235 repülőgépről van szó, mely egyben a legjelentősebb spanyol fegyverexportnak is számít. A kétmilliárd dolláros spanyol bevásárlás nyolc járőrhajót is tartalmaz.
Kérdés, hogy az Egyesült Államok rábólint-e az üzletre. A beleszólásra joga van, hiszen mind a hajókon, mind a repülőgépeken számos amerikai rendszer található, melyek exportjához az USA engedélye szükséges. A spanyol védelmi miniszter, José Bono optimista, véleménye szerint semmilyen szabály nem tiltja az üzletet, hiszen nincs nemzetközi embargó Venezuela ellen.
A tíz C-295 szállítási, míg a két CN-235 járőrfeladatokat lát majd el. A nyolc hajóból négy a tengerparton, míg a másik négy az óceánon járőrözik majd. A hajók és a szállító repülőgépek fegyvertelenek, míg a járőrgépek önvédelmi fegyverzetet hordoz csak José Bono kijelentése szerint //Izé, most akkor AIM-9 Sidewinderekről beszélünk? Mert ugye az az önvédelem. Ha már torpedó, bomba, rakéta, gépágyúkonténer, azok már támadó fegyverek...//.
A madridi amerikai nagykövet, Eduardo Aguirre azonban jelezte, hogy Washington megtagadhatja az amerikai technológia átadását, még a külügyminisztérium szóvivője Sean McCormack november 28-án szintén az amerikai aggodalmaknak adott hangot, jelezve, hogy még nincs végleges döntés.
Vice Admiral Armando Laguna, a Venezuelai Haditengerészet főtisztje szerint a hajók és a repülőgépek hét éven belül érkezhetnek meg és a kérdéses amerikai eszközök minden további probléma nélkül helyettesíthetőek európai rendszerekkel. Véleménye szerint a szóban forgó amerikai rendszerek nem létfontoságúak.
Hugo Chávez kijelentése szerint a repülőgépeket és a hajókat a kábítószercsempészek ellen alkalmazzák majd.

Cseh negyedóránk hírei:

A jelek szerint az utolsó hat Mil Mi-171Sh Hip helikoptert is átvette a Cseh Légierő. A 16 gépet az orosz Ulan-Ude repülőgépgyár szállította le (UUAZ), az utolsó három példány elméletileg november 29-én repült át Csehországba. A Mi-171Sh-k és a 10 Mil Mi-35 harci helikopter az orosz államadósság törlesztését jelentik, a számítások szerint 200 millió dollárnál magasabb résszel.

Igencsak kihasználtak a cseh Gripenek: a július elsején szolgálatba lépett gépek adják már a Cseh Légierő gyorsreagálású készültségi szolgálatot. A Quick Reaction Force a NATO egyik legfontosabb eszközévé vált a 2001-es terrortámadások után.
Május elseje és október közepe között a cseh Gripenek több mint 570 bevetést repültek. Ebből a QRA-missziók több mint 300 repüléssel részesültek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden gép minden nap legalább kétszer szállt fel. A nyolc készültségi pilótából van, amikor egyszerre mind a nyolc a levegőben van. A cseh illetésesek szerint nem ritka az sem, hogy mind a 12 gép repülőképes. Ez azt is jelenti, hogy eddig műszaki hiba miatt nem kellett sem gyakorló, sem készültségi bevetést elhalasztani.

Pakisztáni problémák:

Bár az első két, volt amerikai, használt F-16 Falcon még a héten landolhat Pakisztánba, de a
további 75 F-16C/D megrendelése 2006. áprilisára csúszott át. A 3-4 milliárd dolláros üzlet keretein belül 50 új F-16C/D Falcon és 25 régebbi, de felújított gép kerülne Pakisztánba. Emellett a meglévő 30 Falcont is felújítják.
Kitört viszont a parasztgyalázat Belgiumban. Bár az ország rendelkezik felesleges, eladható Falconokkal, Andre Flahaut védelmi miniszter szerint nincs arról szó, hogy Belgium és Pakisztán között tárgyalások folynának a gépek adásvételéről.
A kissé megcsavart üzletről szóló hírek a The Pakistan Observerben jelentek meg. Az újság értesülései szerint Belgium a gépeket eladná az Egyesült Államonak, majd az adná tovább azokat Pakisztánnak.
Ezeket a híreket azonban mind a védelmi miniszter, mind Guy Verhofstadt miniszterelnök formálisan tagadta az értesüléseket.
.Az egyes pártok szinte egyhangúan utasítják el az üzletet: legyen szó koalíciós pártról vayg ellenzékiről.
A fő probléma persze a szokásos: Pakisztán és India atomhatalom, a két ország konfliktusban áll egymással. Az F-16 Falcon pedig alkalmas a nukleáris bombák hordozására, ráadásul Pakisztán atomtechnikát csempészett Iránba.
Két évvel ezelőtt pontosan ezek miatt utasították el a két évvel ezelőtti pakisztáni vásárlási szándékokat, igaz, ekkor még közvetlen vásárlásról volt szó és élt még az amerikai embargó is Pakisztán ellen. Azóta Pakisztán az Egyesült Államok egyik fontos szövetségesévé vált.
Természetesen India is vadul lobbizott az üzlet ellen.
A belga védelmi miniszter Flahaut kiejelnette, hogy jelenleg nem folynak tárgyalások, bár Pakisztán már jelezte érdeklődését.
Az ellenzéki pártok mélységesen szkeptikusak: szerintük bőven elképzelhető, hogy az Államoknak eladott gépek végül Pakisztánban kötnek ki

Vizsgálatot indított a Királyi Ausztrál Légierő egy november 28-i baleset ügyében. A könnyű Beechcraft Bonaza repülőgép futóműve röviddel a leszállás után csuklott össze az Edinburgh légitámaszponton, Adelaide-től északra. A gépet a Légierő egy pilótája bérelte a canberrai Brindabella légitársaságtól. A pilóta sérülésekkel túlélte a balesetet.

Közeledni látszik egymáshoz Dél-Korea és Izrael. A délkelet-ázsiai ország képviselői jelenleg is Izraelben tárgyalnak arról, miképpen tudna a két állam fegyveres erője szorosabban együttműködni, beleértve a repülőipart is.
A dolog egyes pletykák szerint nem véletlen: szerintük ez is annak jele, hogy Szöul a 2 milliárd dolláros légtérellenőrző repülőgépek beszerzésére irányuló programban izraeli győztest hirdet. A 4 repülőgépre vonatkozó versenyben a Boeing és az IAI ELTA áll szemben egymással. Értesülések szerint pénzügyileg az izraeli ajánlat a kedvezőbb, hiszen az IAI 1,1 milliárd dolláros ajánlatához képest, míg a Boeing 800 millió dollárral kurtította meg a tavaly tett eredeti ajánlatát: jelenleg 1,5 milliárd dollárnál jár. A gépek 2012-ig érkeznének Dél-Koreába.
A koreai Védelmi Minisztérium jelenleg a Boeing B-737-esre épülő és az ELTA Gulfstream G-550-ösre alapozott ajánlatainak képességeit vizsgálja.

Nem vásárol viszont AWAC-gépeket az Egyeült Arab Emirátusok. Az arab állam a korai légtérellenőrzés helyett inkább a földi helyzetet felderítő és megfigyelő rendszerekre költ. A légierő parancsnoka, Khalid Bin Abdullah tábornok szerint az Emirátusok integrált földi felderítő radarrendszere és a Northrop Grumman-szállította parancsnoki irányítórendszer, melyet más Öböl-államokkal közösen használ, az elmúlt két évben megfelelő, az egész területre kiterjedő képet biztosított.
A hangsúly most inkább a hadszíntéri irányításon, a felderítési információk összegyűjtésén és a légi felderítési képességeken nyugszik. Bár a feladatok egy részét kielégítően lehet megoldani pilóta nélküli repülőgépekkel, de a légierő érdeklődik ember vezette felderítőgépek után is.
Az Emriátusok 2007-re vezeti be a saját fejlesztésű integrált vezetési rendszerét, míg a teljesen hálózatcentrikus hadviselés időszaka 2008-tól kezdődhet meg. Ez egyben azt is jlenti majd, hogy a Dassault Mirage 2000-9 és a Lockheed Martin F-16E/F vadászbombázó gépek között megvalósul a teljes adatcsere lehetősége.
Az AEW&C gépek beszerzésének elvetée alaposan elszomoríthatja a Northropot, hiszen immár három éve tárgyaltak a E-2C Hawkeye-k értékesítéséről. Hasonlóan szomorkás lehet az Embraer és a Saab, melyek az EMB-145 és a Saab 2000 gépekre alapozott rendszerekkel pályáztak. A gépek többfeladatúak lettek volna: légtérellenőrzés, haditengerészeti felderítés, határőrizet, kutató-mentő feladatok koordinálása, elektronikus felderítés szerepelt a listán.

November 25-én Indonézia bejelentette, hogy újabb C-130 Hercules taktikai szállítórepülőgépeket akar vásárolni. A lépés csak néhány nappal követte az amerikai fegyverembargó hivatalos felfüggesztését.
A jövő évi katonai költségvetés nem kevesebb, mint 70 százalékát fordítanák arra, hogy a jelenlegi hat működőképes Herky mellé újabbakat vásároljanak. A gépekre hivatalosan azért lenne szükségük, hogy elősegítsék a katasztrófahelyzetek kezelését, illetve növeljék a katonai szállítókapacitást. Eredetileg eddig 24 C-130-ast vásárolt Indonézia, de ezeknek csupán negyede repülőképes. Ezekből is csak három gép volt képes részt venni az elsősorban Aceh tartományt sújtó szökőár utáni mentési munkálatokban, hiszen a másik három gépet csak idén májusban sikerült működőképessé varázsolni, az embargó alól felszabadult alkatrésszállítások segítségével.