Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

szerda, december 14, 2005

Irán-jegyzetek: diplomáciai visszhang

Mivel az iráni elnök nemcsak felrúgta az asztalt, de még ki is vágta az ablakon, tokostul, feltételezhetően lesznek még ebből balesetek. Mivel ezen a helyen elsősorban tereptarka gondolkodásúak és külpolos megszállottak keringenek, lássuk szépen sorban a lehetőségeket.

Jelenleg (szerda este) Európa ott tart, hogy Angela Merkel német kancellár próbál valamiféle EU-s támogatást szerezni ahhoz, hogy az ügyet a BT elé vigye. Feltételezem, hogy maximum egy nagyon erős hangú levélre számíthatunk Európa részéről: mást tenni úgysem tudnak.
Ha a kezdeményezés, teszem azt, el is jut a BT-ig, akkor ott Iránnak egy szép nagy szövetségese csücsül: nevezetesen Kína. Talán nem közismert, de a kínai-iráni gazdasági kapcsolatok több, mint gyümölcsözőek.
Emlékszik még valaki 2004. novemberére? Kína és Teherán 25 esztendőre szóló, folyékony gázszállítási megállapodást kötött, 100 (későbbi továbblépésekkel együtt akár 200) milliárd dollár értékben. A kínai állami olajtársaság nyakig benne van az iráni gázkitermelésben: infrastruktúra, szakértők.
2005 végére a két ország közötti kereskedelem értéke elérheti a 10 milliárd dollárt: ez még Kínában is meglehetős összeg. Nem meglepő módon a területek egyik legfontosabbika az energetika. Több mint 100 közös vállalat, közös fejlesztések: Kína stratégiai szereplőként kíván belépni az Arab-öbölbe. Nem is tehet mást, hiszen az elképesztő mértékben növekvő kínai gazdaság számára létszükséglet az energia- és kőolaj-utánpótlás. Kevéséé kommunikált, de a kőolaj világpiaci árát már régen nem az iraki háború mozgatja, hanem a kínai gazdaság energiaéhsége.
Kína természetesen elismer Teherán jogát az atomenergia használatára, emellett támogatja Teherán WTO-felvételét és az emberi jogok ügyeinek helyi kezelését. Naná, hiszen Kína régóta az emberi jogok nagy harcosa, ugye. Kicsit több embert végeznek ki Kínában, mint a hgyakorlatilag egyedül emlegetett USÁ-ban. Csakhát az a fránya EU-kínai kereskedelmi viszony, meg Kína, mint kinyíló piac. Nem szép dolog a kínzásokat, fogolytáborokat emlegetni, ha speciel az EU cégei egymást taposva rohannának a kínai piacra. A pénz beszél, a kényszervallatott meg maximum meghal.
Nomármost képzeljük el, ahogy Kína mondjuk rábólint egy kereskedelmi embargóra Irán ellen. Ekkora fantáziám azért még nekem sincsen...

Az európai diplomácia meg teszi, amit mindig is tesz: hűdenagyoncsúnyán fog nézni az iráni nagykövetekre, illetve várhatóan több, közepesen erős (azért ne csapjunk be minden ajtót magunk mögött, ugye...) szóhasználatú leveleket fog postázni Teheránba.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ékes példa: bekérette az iráni nagykövetség egy diplomatáját és tiltakozott az iráni elnök Shoa-tagadása miatt. Kijelentette, hogy az iráni elnök kijelentése „sokkoló és teljesen elfogadhatatlan.”
Egészen biztosan megijedtek.
Talán nem véletlen az óvatos anyázás: az IRNA iráni hírügynökség 2005. április 13-án jelentette be, hogy Németország legnagyobb köze-keleti kereskedelmi partnere immár Irán.
Ez ekkor 3,574 milliárd eurós exportot, illetve 390 milliós importot jelentett. Azaz Németország több mint három milliárd eurónyi kereskedelmi többletet tudott felmutatni.

Nos, ami biztosnak látszik az elmúlt 2 hónap tapasztalatai alapján: Mahmoud AhmadinejadMahmoud AhmadinejadMahmoud Ahmadinejad elnök és a mellette álló konzervatív iráni vezetői réteg egy erősen konfliktusos, kifejezetten ütköztető pályára állította át az iráni külpolitikát. Gyakorlatilag az egyik keményebb verbálámokfutást adja elő a másik után. A legszélesebb nyilvánosság előtt előadott beszédekkel lépésről lépésre rombolja le azt az Európában széles körben táplált reményt, hogy „szegényke, hát egy kicsit heves, de még tapasztalatlan, majd beérik.” Nos, ez már nem tapasztalatlanság. Ez extrém kijelentések sorozata, konfliktuskeresés.
Óriási kérdés, hogy a kijelentések mennyiben befolyásolják majd a nukleáris kérdésben elfoglalt, a legenyhébb kifejezéssel is óvatos európai álláspontot.

Kérdés, hogy például a második világháború legnagyobb emberáldozatát magáénak tudó Oroszország miképp tolerálja a Shoa-tagadást.

Nem értem, miért emlékeztet engem ez Münchenre, 1938. szeptemberére. Ott is tárgyaltak, sőt, még egyezséget is kötöttek.
A végeredmény ismert.

6 Comments:

Anonymous T. úr said...

Akárhogy is nézem, egy nagyhatalom (kína) kiépíti magának a kliensállamait, mint ezt tette az usa is meg a szovjetúnió is. Mi is ezzel a baj? Hogy nem az Usa teszi?

12:25 du.

 
Blogger Trau said...

Az, tisztelt t. ur, hogy speciel egyetlen olyan USA-kliensre sem emlekszem, amely egy masik, szuveren allam teljes megsemmisiteset hirdeti, faji es vallasi alapon. Egyetlen olyan USA-kliensre sem emlekezem, amely massziv tomeggyilkossagokat vegrehajto szervezeteket tamogat allamilag.
Csupan ez.
Ha nem erzed a kulonbseget, akkor en kerek elnezest.

12:53 du.

 
Anonymous T. úr said...

Hm. Törökország ezek szerint már nem USA kliens? Vagy, hogy messzebb ne menjünk, az egyel ezelőtti iraki zsarnok (aki ráadásul nem is választott fickó volt?)

2:58 du.

 
Blogger Trau said...

Napsugarast!

Szeretnem megkerdezni, hogy Torokorszag miniszterelnoke vagy elnoke:

1., Hol kozolte, hogy Izraelt le kell torolni a terkeprol, esetleg egy daganat?
2., Mikor tagadta a Shoah megtortentet?

Esetleg t. ur azt is elarulhatna. hogy miota akar Torokorszag atomfegyvert kesziteni?

Bar a kurdoknak persze errol teljesen mas velemenye van, de Torokorszag perpill nagysagrendekkel "fogyaszthatobb" partner, mint Iran.

Amugy Torokorszag jelenleg nem hinnem, hogy USA-liens. Akkor ol. siman atengedte volna teruleten az amerikai 8. hadsereget az utolso iraki haboruban.

Szeretnem megkerdezni, hogy Szaddam Husszein miert is volt USA-kliens? Azt, hogy az irak-irani haboruban eroteljesen tamogattak, tobbszorosen is alairom, de peldaul nem emlekszem 100 milliardos iraki-amerikai foldgazuzletre...

Meg ha jol tevedek, Szaddam komat eppen nehany amerikai katona csipte nyakon es vitte a jol megerdemelt cellajaba...

8:32 du.

 
Anonymous T. úr said...

Földgázüzletre én sem, de olajüzlet mintha akadt volna.

Törökország azért nem engedte át a 8adik hadsereget, afaik, mert a kurdokat ők akarták "támogatni".

Ha nukleáris usa-klienst keresel, ott van Izrael, bár ebben az esetbe Shoa-tagadásról nem beszélünk.

stb. stb. Te is látod, hogy az USA kliensei sem angyalok, sőt, maga az USA sem. Azt már megtanultam, hogy ez egy ilyen világ, de ha az egyik terroristákat támogató ország (USA) basztat egy másik terroristákat támogató otszágot (Irán) a terrorizmus támogatásáért, akkor engedtessék meg nekem a kuncogás.

2:35 du.

 
Anonymous Névtelen said...

Tudja valaki, hogy Izraelnek mennyi atomfejjel felszerelt rakétája van?

10:04 du.

 

Megjegyzés küldése

<< Home