Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

szerda, november 16, 2005

Repülős hírek, #39

November 11-én Afganisztánban lezuhant az 4L-ZIL lajstromszámú (gyári szám: 53464926) IL-76TD. A gép a Global Georgian Airways légiflottájában repült. A katasztrófában hivatalos adatok szerint tízen veszítették életüket. Az öreg orosz szállítógép kommunikációs felszereléseket szállított a koalíciós erők számára. A katasztrófa a Kabulhoz közeli hegyekben történt. Aijaz Faizi, a pakisztáni központú Royal Airlines képviselője szerint viszont csak nyolcan voltak a 20 éves gépen: öt orosz, két ukrán és egy pakisztáni nemzetiségű személy.
Pakistani. A Global Georgian Airways repülőgépét a Royal Airlines bérelte ki. A Candid Kabulból repült volna a Bagram Légitámaszpontra, de Kabul Guldara körzetében, Khak Shahidan területén lezuhant. Az elsődleges vizsgálatok szerint a rossz időjárás is szerepet játszhatott a katasztrófában.

2006. áprilisára halasztották a pakisztáni Falconokról szóló végleges döntést. Pakisztán és az Egyesült Államok ekkor fogja ismét benyújtani az amerikai Kongresszusnak jóváhagyatásra az iszlám állam vásárlási szándékát. A halasztás ellenére a pakisztáni szakértők, illetve a Pentagon és a Lockheed Martin képviselői folytatják a tárgyalásokat a gépekről, a kommunikációs berendezésekről és a fegyverzetről. A négymilliárd dolláros üzlet éppen az ára miatt halasztódik: a nem kis összegre nagyobb szükség van jelenleg a földrengés utáni újjáépítéseknél. A halasztás azonban pakisztáni források szerint csak időleges: mind a 75 gépet (50 új F-16C/D Falcon és 25 régebbi, felújított példány) meg fogják vásárolni. Emellett megköttetik a Pakisztáni Légierő régebbi, F-16A/B Block 15-ös változatú Falconjainak felújításáról szóló üzlet is.

Nem mond le a Lockheed az Amerikai Hadsereg ACS-programjáról (Aerial Common System). A jelek szerint a Bombardier Global Express repülőgéppel (a brit Királyi Légierő ASTOR-programjából ismert Sentinel R.1 platformmal) kívánja pótolni a kicsinek bizonyult Embraer ERJ-145-öst. A tét nem kevés, az egységes felderítő-repülőgépről szóló ACS-projekt értéke nyolc milliárd dollár.
A Hadsereg még idén szeptemberben állította le Lockheed fejlesztéseit, mikor kiderült, hogy az Embraer ERJ-145 regionális utasszállító nem képes minden szükséges rendszer befogadására. A nagyobb gép ugyanakkor a fejlesztési költségek emelkedését is jelenti.
Az iparágban és az üzletben jól értesült források szerint a Lockheed ezután váltott át a Bombardier Global Express típusra. Az új platform ugyanakkor jóval drágább is a brazil gépnél. A Lockheed azonban akár még megtakaríthat is valamennyit a fejlesztési keretből, hiszen a gépet a brit hadsereg igényeinek megfelelően már bevizsgálták és módosították.
Az értesülések szerint azért megmarad az ERJ-145 is, mint mentőterv, csak éppen kevesebb felderítőeszközzel a fedélzetén.

November 11-én felszállt az első dél-afrikai Gripen is. A kétüléses JAS-39D helyi idő szerint 13.40-kor rugaszkodott el a Saab Flight Test Centre linkopingi kifutópályájáról. A repülés 01:10 perces volt. A gépet két tesztpilóta, a dél-afrikai Charl Coetzee és a Saab részéről A repülés során a gép viselkedését, alapvető rendszereinek helyes működését ellenőrizték, teljes sikerrel végrehajtva a tesztfeladatot.
A gépet ezután alaposan átvizsgálják, majd a hónap második felében újabb tesztrepüléseket hajtanak vele végre Svédországban. A Gripen 2006. augusztusában kerülhet Dél-Afrikába, ahol szintén kísérleti feladatot kap, de ekkor már elsősorban fegyverzeti és taktikai fejlesztésekben vesz részt.
Képek itt, itt, itt és itt.

A kolumbiai kormány 234,5 millió dollárért 22 OV-10A Bronco és A-37B Dragonfly gépeket.
Eközben a Brazil Légierő, érvényesítve a 2001. eugusztusában kötött üzlet opciós részét, újabb 76 Super Tucanot rendelt az Embraertől, 420 millió dollárért.

Nah, még pontosabban tudni, mikor kerül az első Hawk Mk132 Advanced Jet Trainer (AJT) repülőgép Indiába: a British Aerospace a jelenlegi tervek szerint 2007. márciusában adja át az Indiai Légierő első fejlett gyakorlórepülőgépeit. A 66 Hawk-ból 24 gépet Angliában, míg a maradék mennyiséget Indiában, a Hindustan Aeronautics Limited gyárcsarnokában készítik el, licenc alapján. A HAL már megkezdte a gépek egyes komponenseihez szükséges anyagok beszerzését.
2007-re több mint 75 pilótát képeznek át a típusra Angliában, így lesz elegendő pilóta is.

Norvég Falconok repülnek Afgansztánba: a 3-4 darab F-16AM/BM NATO-felkérés alapján kerül 2006. tavaszán Kabulba. A gépek az ISAF parancsoksága alatt hajtják végre bevetéseiket.
A Falconok az erődemonstráció mellett várhatóan konkrét közeltámogató feladatokat is végrehajtanak majd működésük 3 hónapja alatt. Vészhelyzetben a gépek támogathatják az amerikai szárazföldi csapatok harcát is.

Adieu, Mirage 2000! A típus leváltását fontolgatja a Francia Légierő. Az értesülések szerint a francia Future Combat Air System követelményeit 2010 körül fogalmazzák meg, míg a váltótípus 2020 körül léphet szolgálatba. A program a várakozások szerint több váltótípust is eredményezhet, köztük pilóta nélküli repülőgépeket is.
//Nem tudom megállni: francia repülőgép-fejlesztés, és a fejlesztési elvek első lerakása (mert ugye ezek hajlamosak változni is) után alig tíz(!!!) esztendővel már rendszeresíthető repülőgép?!?!?! Mindezt az A400M történetének ismeretében?!//

Tovább késik a Királyi Légierő Nimrod MRA4 haditengerészeti felderítő- és támadó repülőgépének sorozatgyártása. A régebbi Nimrodokból átalakítandó típus példányainak sorozatgyártásáról szóló döntést újabb egy évvel tolják el.
A régi-új Nimródok így leghamarabb 2010-ben állhatnak szolgálatba //majdnem egy időben a Boeing vadonatúj fejlesztésű és olcsóbbnak is ígérkező P-8A MMA típusával, hiszen 3 évet még simán csúszhat a brit gép rendszerbe állítása//.
Pedig a BAE Systems optimista volt: a három prototípus jól szerepelt a tesztrepüléseken, a brit Védelmi Minisztérium mégis elcsúsztatta 2006-ra a döntést. A program értéke 6,3 milliárd dollár, melyért 12 MRA4 gépet kap a RAF.

Nem járnak jó idők a holland helikopter-zsokékra: a szimulátorok problémái kisiklással fenyegetik az NH90 kiképzőprogramot, de nemrég leesett a második holland Chinook is Afganisztánban.
A Holland Királyi Haditengerészet kénytelen meghosszabbítani az öregecske Westland Lynx ’kopterek üzemeltetését mert nem áll rendelkezésre megfelelő és elegendő kiképző eszköz az NH Industries NH90-es típusátképzéséhez. A hollandok 12 megrendelt haditengerészeti változatú NH90 gépéből három már gyártósoron van és várhatóan 2007-ben leszállítják őket. A szimulátorokat beszerző NATO Helicopter Management Organisation késlekedése miatt a pilóták azonban csupán leghamarabb 2009-től repülhetik majd a típust //Az eset hasonlít a brit WAH-64D Apache Longbow történetére: az új helikopterek jelentős része hangárokban pihen, mert nincs, aki repüljön velük.//.
Bár a NATO-alapon zajló kiképzési programban történtek előrelépések, a holland kormány, megunva a tétovázást, saját beszerzésen gondolkodik. Hollandia a 12 navy-változat mellett további 8 taktikai szállítóváltozatot is megrendelt, 1.1 milliárd dollárért.
Problémák vannak a haditengerészeti gép speciális szoftvereinek fejlesztésével is, a csúszás itt is jelentős. A szoftverfejlesztési gubancok miatt az első sorozatgyártású holland haditengerészeti NH90-es tesztrepülései csak 18 hónappal később indulhatnak meg. Az öt prototípus NH90-es eddig 2600 repült órát gyűjtött be a jegesedést vizsgáló tesztfeladatok során.
Az első NH90-vásárló, Németország idén még megkapja az első példányát, de arra kényszerül, hogy megszorításokkal alkalmazza a gépet, míg a szoftvertesztek megfelelően le nem zárultak. Az NH Industries hivatalos álláspontja szerint minden 2007-től szállított helikopter teljesen harckész lesz.
Fogynak a nehéz szállító helikopterek is: a második, az első lezuhant gép pótlására érkezett An-26 és An-32 szállító repülőgépekhez való alkatrészek is csücsültek. A helikoptereket és a többi megvásárolt anyagot An-22 Antei és An-124 Ruslan szállítógépek szállították Kabulba november 12-én és 13-án.
Várhatóan hamarosan két további Hind és két L-39 Albatros kiképző repülőgép, illetve An-26 és An-32 szállító repülőgépek kerülnek saját szárnyaikon Afganisztánba. Az idén átadandó anyagok között szerepel még hat tartalék helikopter-hajtómű, 40 teherautó és több tucat terepjáró gépkocsi. Az eladott gépek és alkatrészek között új eszközök és készleten lévő régebbi dolgok is szerepelnek.
A Hind-ek és a szállító repülőgépek afganisztáni tulajdonúak, de felújították őket Oroszországban.

Orosz amfíbiák kerülnek Franciaországba: a két ország megegyezett arról, hogy 5-7 darab orosz Berijev Be-200-as úszóképes repülőgépet szállítanak a franciák részére. A több éves tárgyalás soárn a franciák figyelmét elsősorban a gép manővezerő képessége ragadta meg.
Az Irkut repülőgépgyár és az EADS augusztusban írt alá megegyezést, hogy közösen készítsenek amfíbiákat a világpiacra. //Magyarul nyugati elektronikát és talán hajtóműveket pakolnak a kiváló orosz sárkányba.//

A Raytheon tervei szerint 2006. közepén kezdődnek meg az AESA radar repülési tesztjei. A cég jövő év végén kezdi meg az APG-63(V)3 radarok sorozatgyártását az Amerikai Nemzeti Gárda és Szingapúr részére. Az első (V)3-as rendszert egy eglini Boeing F-15E orrába szerelik, majd három hónapos tesztidőszak következik. Ha ezek sikerrel járnak, akkor kezdődhet meg az új radar sorozatgyártása 2006. végén.
A Raytheonnak jelenleg csak az egyetlen tesztradarra volt gyártási szerződése, de a cég reményei szerint 2006-ban a Nemzeti Gárda és Szingapúr is szerződét köt velük.
A 2006-os védelmi költségvetésben jelenleg egyetlen egység vásárlására van keret a Nemzeti Gárda számára, de további hat működő és egy tartalék radarkészülék pénzügyi alapja is megteremtődhet még.
Szingapúr a 20 gépesre tervezett F-15T flottája számára igényli az új radart, a gépek 2008-ban érkeznének meg a városállamba. Ehhez azonban még 2006-ban meg kellene kötni a szerződést a (V)3-asokról.
A dél-koreai F-15K vadászbombázókba kerülő APG63(V)1-es radarhoz a Raytheon már kifejlesztette az j levegő-föld és levegő-víz üzemmódokat, ezek módisításával a szingapúri igényeket is ki lehet elégíteni.
A dél-koreai (V)1-esek gyártása 2006-ban befejeződik, az esetleges szöuli F-15K utánrendeléseknél már a (V)3-as radarok is elérhetőek lesznek.
Emellett hamarosan befejeződik az Amerikai Légierő 178 F-15E Strike Eagle gépének APG-36(V)1-essel felszerelése is.