Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

szerda, október 19, 2005

Külpol mix, némi anyázással

A tornádók és Szaddam Husszein perének megindulása mellett talán kevésbé látványos történések kavargatják a Naaaagy Nemzetközi Állóvizet. Nézzük hát az örvényeket és a zúgókat! :)

Mai első találatunk az ENSZ környékére kalauzol el minket. Az USA a jelek szerint megunta a világszervezet, hogyan is fogalmazzak finoman, tehetetlenségét és néminemű pénzügyi ráhatással próbálja kizökkenteni a rögtön a legelején megfeneklett reformokat.
A dolog kicsit megkapargatva még érdekesebb: az ENSZ költségvetését megvizsgálva látható, hogy a legnagyobb befizető az Egyesült Államok (bár az is észrevehető, hogy finoman szólva nem iparkodik feltölteni a kasszát). A két következő állam, Japán és Németország viszont az ENSZ-reformok előmozdításában érdekelt, hiszen mindketten az állandó BT-tagságért hajtanak.
Tovább árnyalja a helyzetet a német gazdaság tragikus helyzete: ilyenkor még nehezebb megmagyarázni a választóknak, hogy tulajdonképpen miért is utalnak át 154 millió dollárt az adófizetők pénzéből New Yorkba. Kérdés, hogy az egyre durvább német USA-fóbia nem akadályozza-e meg az első pillantásra természetesnek tűnő hármas tengely kialakulását, mely ne feledjük: a befizetések 51 százalékát jelentené.


Szintén az Egyesült Államokkal függ össze a következő érdekesség: a svéd rendőrség lekapcsolta az egyik szomáliai hadurat, aki aktív szerepet játszott az 1993-as mogadishui, balul elsült amerikai rajtaütés elleni harcokban. Abdi Hassan Awale, aki akkor a káoszba süllyedt ország belügyminisztere volt, egy svédországi, fejlődő országoknak rendezett konferencián vett részt, amikor az országban élő szomáliai menekültek azonosították, majd a riasztott svéd rendőrök letartóztatták.
A belügyminiszter a méltán véreskezűnek ismert Farah Aidid hadvezére volt 1993. október 3-án. Awalet háborús bűnök elkövetésével vádolják, melyeket a vádak szerint 1991-ben követett el a dél-szomáliai Kismayo kikötővárosában.


Hogy adjunk a multikultinak is egy-két pofont, két érdekes eset a világ két távoli pontjáról. A frissen az EU-ba tartó Törökországban a konzervatív délkeleti Diyarbakir városának 430 lakosát kérdezték szorgos egyetemisták. Nos, eredménnyel: a megkérdezettek 40 százaléka támogatta a „becsületgyilkosságokat” (emlékeztetőül: ez azt jelenti, hogy kivégzendő az a női családtag, aki szégyent hoz a családra, pl. nem ahhoz házasodik, akihez kellene, mármint a család szeroint kellene). A házasságtörőknek egy csöppet több esélyük lenne túlélni a lebukást: őket csak a megkérdezettek 37 százaléka végezné ki, 21 százalékuk „csak” a fülüket vagy az orrukat vágná le.
Múlt hét pénteken éppen Isztambulban ítéltek életfogytiglanra egy férfit, aki a húgát a kórházi ágyban ölte meg, miután házasságon kívüli gyereknek adott életet.
Hogy lesz ebből 15 év alatt EU-kompatibilis jogkövetés?!


Ausztráliában pedig pakisztáni menekültek egy csoportjának ügyvédje érdekes módját választotta klienseinek védelmezésére.
Pakisztáni fiatalemberek, egy család tagjai, a bírósági ítélet szerint csoportosan, hármasban követtek el nemi erőszakot kilenc esetben két fiatalkorú, 16 és 17 éves lány ellen. A 26, 25 és 19 éves vádlottakra a bíró 22, illetve egy személy esetében 16 éves börtönbüntetést rótt ki. A vádlottak természetesen enyhítésért fellebbeznek. Eddig semmi különleges nincs a dologban, sajnos. A vádlottakra még további büntetések várnak más nemi erőszakokért.
Nade.
Az ügyvéd érvei egészen érdekesen hangzanak: egy védencének szerinte „mentális működési zavarai” voltak a tett elkövetésének időpontjában, de az apja által felírt gyógyszerek szedését abbahagyta. Ezt súlyosbította az elfogyasztott alkohol(?). Ez önmagában érdekes egy mozlim személynél, de van még cifrább rész is: az ügyvéd szerint enyhítő körülmények kéne tekinteni azt, hogy a vádlott egy olyan közösségben nőtt fel és szocializálódott, ahol a (itt kell kapaszkodni) „nagyon hagyományos nézeteket vallanak a nőkről” (a hír szó szerint: very traditional views of women).
Ez volt az a pont, ahol nagyon súlyosan nem hittem a szememnek. Az első anyázás után még átolvastam egyszer-kétszer a hírt, így egyre több érdekes kérdést tudok feltenni.

1., Hogy is van ez? Ugye (egyszerűsítve) azért nem kellene ilyen hosszú ideig becsukni a fiatalkorú lányokat erőszakoló komát, merthogy mozlim vallásos nevelést kapott egy olyan kulturális közegben, ahol „nagyon hagyományos nézeteket vallanak a nőkről”. Ahhoz viszont nem volt eléggé vallásos, hogy ne igyon alkoholt?

2., Az ügyvéd védencét „egy időzített kulturális bombának” nevezte, mely „elkerülhetetlenné tette, hogy valami ilyen eset történjen.” Éppen ezért kéne örökre becsukni, legalábbis szerintem. Vagy a büntetés letöltése után az első géppel hazaküldeni.

3., A kedves papa a tett elkövetésekor a helyszínen volt. Nem zavarta, hogy a fiai éppen csoportos nemi erőszakot követnek el? Vagy a papa is „nagyon hagyományos nézeteket vall a nőkről”???

4., Oké, az én Főnököm meg azt mondja a könyvében, hogy „szemet szemért, fogat fogért.” (Mózes II. könyve 21. rész, 24. pont) . Azaz fiatal barátom, bokafogás, pucsítás, bemutatnám Szergejt, aki szerint nem fog fájni...

5., Rendben, ezek szerint a Ku Klux Klan tagjai pedig „hagyományos nézeteken vallanak a feketékről”, a neonácik pedig a zsidókról? Hát istenkém, ilyen kulturális közegben nőttek fel...

Érdeklődve várom a feminista, nővédő mozgalmak zajos tiltakozását az ügyben...