Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

szombat, szeptember 24, 2005

Repülős hírek, #24

Valószínűleg a fedélzeti oxigénellátó rendszer hibája miatt zuhant le az az F/A-18C Hornet, amelyet a 32 éves Franklin R. Hooks kapitány vezetett. Az Atlanti-óceánba csapódó repülőgépet és pilótáját nem találták meg, így a katasztrófa pontos okát csak gyanítani lehet.
A pilóta 2004. június 27-én gyakorlórepülésre szállt fel, majd az Azori-szigetektól délre lezuhant. Hooks a Marine Fighter Attack Squadron 115 „The Silver Eagles” század tagja volt, és a USS Harry Truman repülőgép-hordozóról szállt fel utolsó repülésére. Tapasztalt pilótának számított: a századból neki volt a második legtöbb éjszakai repült órája.
A 2000. óta haditengerészeti pilótaként repülő Hooks társai szerint zavart állapotba került a repülés során majd képtelen volt a kötelékéhez csatlakozni. Amikor megkérdezték az oxigénszint és a rendszer működése miatt, érthetetlen választ adott. Amikor a térbeli zavarra kérdeztek rá, illetve arra, hogy nincs-e szüksége a repülési magasság csökkentésére, Hooks nemleges válaszokat adott.
A vizsgálat megállapításai szerint sem Hooks, sem a többi pilóta nem ismerte fel a helyzet okát és súlyosságát. A repülőgép és a pilóta felszerelése helyesen volt karbantartva és alkalmas volt a használatra. Az egyedüli szokatlan tény csak Hooks náthája volt, de a pilóta, ellentétben több másik esettel, nem kérte a felmentését a repülés alól.

Az Izraeli Légierő egyik törzsőrmesterét letartóztatták, a vád: szabotázs. A nyomozók szerint a 21 éves főtörzs egy F-16 Falcon hajtóművébe helyezett el csavarokat a déli Ovda légitámaszponton, miután vitába keveredett a parancsnokával.
A nyomozást a Katonai Rendészet folytatja, a gyanúsított természetesen tagad. //Naná, ha tényleg ő volt, annyit fog ülni, mint egy bagoly...//.
A csavarokat egy rutinvizsgálat során fedezték fel más technikusok. A rendőrök találtak egy doboznyi csavart, rajta a gyanúsított ujjlenyomataival. A védők szerint a gyanúsított talán tévedősből helyezte el a doboznyi csavart a repülőgépben. //Izé, ez nekem gyanúsan úgy hangzik, hogy a főtörzs egy doboz csavart rakott/dobott a szívócsatornába.//

Elkészült az első, Dél-Afrikának szánt Saab JAS-39 Gripen. A repülőgép összeszerelése befejeződött, a repülési teszteket hamarosan elkezdik.
Mint ismeretes, a Dél-Afrikai Légierő 19 együléses C és 9 kétüléses D változatot kap 2008. és 2011. között.
Elsőként a JAS-39D-ket szállítják le, 2008, januárjától, a gépeket várhatóan 2009. végéig átadják. Ezek után indul majd az együlésesek leszállítása, melyekből az utolsó 2011-ben szállhat le Dél-Afrikában.
A Gripeneket formálisan 2008-ban iktatják hadrendbe, a leváltandó Cheetah vadászbombázó utolsó példányát 2012. körül vonják ki.

Az orosz és a kirgiz védelmi miniszter megállapodása szerint 3 millió dolláros katonai segélyt kap Kirgizisztán Oroszországtól. A segélycsomag több tucatnyi Kamaz teherautót, egy Mi-8 Hip helikoptert, lőfegyvereket, illetve gépkocsi- és harcjármű pótalkatrészeket tartalmaz.
A kívánságlistát a kirgiz Védelmi Minisztériumban állították össze. Az orosz kormány az iszlám terroristák elleni harcot kívánja támogatni a segéllyel.

Mint már szó volt róla, megkapta az első modernizált F-5M Tiger II. repülőgépét a Brazil Légierő. A modernizálást az Embraer és az Elbit Systems végezte el. Főbb újdonságok:
- legújabb generációs fedélzeti műszerek („üveg” pilótafülke);
- Színes LCD-kijelzők a fülkében;
- 40 km-es hatótávolságú, alacsonyan repülő célok ellen és földi célok támadásához is hatásos fedélzeti radarkészülék;
- fedélzeti elektronikus zavarókészlet;
- látóhatáron túli rakéta //gyanítom az izraeli Derby//;
- lézer vezérlésű bomba.
- ugrókódos titkosítású fedélzeti rádiók;
- adatösszeköttetés az Embraer R-99 mini-AWACS és az F-5M-ek között;
A repülőgépet a Dél-Brazília légtérbiztonságáért felelős 14. század, a „Pampas” kapta meg, mely az egyik elit repülőszázadnak számít.
A felújítás összesen 46 darab F-5E gépet érint, melyek így újabb 10 évig maradnak szolgálatban. Az F-5M gépekből a tervek szerint 12 még az idén, 2006-ban további 18, míg 2007-ben a maradék 16 kerül a Brazil Légierőhöz.
Képek: egy, kettő és három.

25 órás repüléssel továbbította az indiai kormány 22 tonnányi segélyét a Katrina hurrikántól gyötört területre az Indiai Légierő 44. századának Il-76 Candid repülőgépe. A század ezután joggal kapta meg a „repülő messisások” elnevezést.
A Nagpurban állomásozó század hét darab Il-76 közepes teherszállító repülőgépeinek egyike megszokott látványosságnak számít a katasztrófaövezetekben. A tavalyi szökőár-katasztrófa idején Sri Lanka és Indonézia repülőterein is landoltak, de megfordultak a kasmíri övezet lavinától sújtott térségeiben és a földrengés rázta Iránban is.
Az Amerikába vezető úton három kisebb hurrikánt kellett átvészelniük, majd szeptember 13-án landoltak a Little Rock Légitámaszponton. A katonákból és a civilekből álló helyi csapat 45 perc alatt pakolta ki a szállítmányt, puszta kézzel. A takarókat, sátrakat, gyógyszereket és más adományokat ezután helikopterekkel szállították az elöntött városba.

Bemutatták az Indiai Légierő első Embraer üzleti repülőgépét, melyet elsősorban a belföldi VIP-szállításokra használnak majd. Az öt gépből három Embraer-135 Legacy repülőgép a három, külföldi utakra szánt Boeing B737 BBJ mellett fogja kiszolgálni az indiai kormány vezetőinek utazási igényeit. A repülőgépek teljes körű, amerikai fejlesztésű önvédelmi és rakétaelhárító rendszert kapnak.

A thaiföldi kormány reményei szerint 16, jelenleg Afganisztánban harcoló amerikai F-16C Falcont tudnak lízingelni az Egyesült Államoktól. A legmodernebb változatú, kevés repült órájú Falconok beszerzésére 20 milliárd bahtos, „baráti” árat szán a thai kormány, melyet kiváló minőségű mezőgazdasági terményekkel fizetne ki az ország //Ez már politikai kérdés: azért egy század Block 50-es Falcon sok-sok ezer tonna rizs lehet...//. A Falconokkal a 30 éves F-5E könnyű vadászbombázókat cserélnék le.

30,9 millió dollárt kap a texasi DynCorp International, mely pénzért 29 darab C-12R1 repülőgépet alakítanak át C-12V változattá.
A két hajtóműves turboprop C-12R1 Beechcraft King Air VIP-szállítógépek egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a vállról indítható légvédelmi rakéták ellen: meglepő módon ezt a problémát ez a felújítás sem oldja meg. A DynCorp tájékoztatása szerint elsősorbna avionikai műszerek beépítéséről van szó, így a Global Air Traffic Management (GATM) előírásainak is eleget tesznek majd a gépek. A GATM VI-es nevet kapott módosításcsomagot a már meglévő karbantartási megbízás keretein belül szereli a gépekbe a texasi cég, mely a világ 70 pontján tartja karban az Amerika Hadsereg C-12 és UC-35 repülőgépeit.
A gépeket a tervek szerint 2008. szeptember 30-ig kell átépíteni.

Tengerész Global Hawk: további 27,1 millió dollárt kapott a Northrop Grumman arra, hogy a RQ-4A Global Hawk-ból haditengerészeti felderítő eszközt faragjon. A Global Hawk Maritime Demonstration Program az öregecske P-3C Orionokat leváltó P-8A Multi-mission Maritime (alaposan átpofozott Boeing B737-es) repülőgépet egészítheti ki. Egyes hírek szerint a P-3C és EP-3C felderítőgépek feladatának jelentős részét venné át egy nagy hatótávolságú robotrepülőgép //gyanítom, e szerint a forgatókönyv szerint a „klasszikus” felderítés-jelgyűjtés átkerülne robotplatformra, míg a tengeralattjáró-vadászat maradna emberi...//. Az erről szóló Broad Area Maritime Surveillance (BAMS) projekt egyik legnagyobb esélyesének éppen a már többszörösen bizonyított RQ-4 Global Hawk-ot tartják. Ezt a gépet vizsgálja Ausztrália is, ahol szintén a nagy hatótávolságú haditengerészeti felderítésre alkalmaznák.
A tervek szerint a „matrózruhás” Global Hawk 2007. szeptemberére készülne el.

50 millió dollár értékben rendelt GBU-12 készleteket a Lockheedtől az Amerikai Légierő. Az új irányítókészletek 2006-ban kerülnek a Légierő készletei közé.
A GBU-12-es nem más, mint egy standard 500 fontos Mk 84-es ejtőlőszer (azaz bomba, nah), megfelelő érzékelőkkel és irányító kormányfelületekkel, így ez a duó Paveway II. precíziós irányítású lőszerré alakul át.
Minden készletben van egy irányító számítógép, mely a lézeres célmegjelölést érzékelő modullal együtt a Mk 84-es orrészére van csavarozva. A bomba fenekén találhatóak a vezérelhető kormányfelületek, melyek az orr számítógépének jeleit kapják.
A GBU-12 Paveway II. félaktív lézeres irányítású, azaz a levegőből vagy a földről egy lézersugárral megjelölt pontot talál el. Ezt (és a modernebb Paveway III készleteket is ) ki lehet egészíteni egy GPS- és inerciális navigációs rendszer-modullal is, így a bomba kettős irányítórendszerrel működhet. Ezeket „Enhanced Paveway” néven ismerjük. A Lockheed Martin a Paveway-családból több mint 25 ezer készletett gyártott a debütálás, Vietnam óta.