Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

kedd, augusztus 23, 2005

Repülős hírek, #12

Helikopteres különszámunk következik alant:

A Jane's Defense Weekly értesülései szerint Tajvan több tucat támadó és szállító helikopter vásárlásáról, illetve az AH-1W Super Cobrák fejlesztéséről tárgyal amerikai vállalatokkal. A hírek szerint Tajvan a Bell Helicopter-Textron céggel kezdett tárgyalásokat az UH-1Y Huey és az AH-1Z King Cobra helikopterek közös gyártásáról. Az üzlet 35 szállító Huey és 30 támadó feladatokat ellátó Cobra legyártását jelenti. Az UH-1Y az élettartama vége felé járó 32 éves Bell UH-1H-k egy részét váltaná fel, de emellett a Bell az 1990-es években rendszerbe állított 63 darab Bell AH-1W Super Cobra AH-1Z King Cobra változatra átépítését is ajánlja a tajvaniaknak.
A JDWértesülései szerint a Sikorsky sem akar lemaradni a remélt üzletről, a cég a jól bevált UH-60 Blackhawk-okat kínálja szállító feladatokra. A cég már jelen van a piacon: a tajvani haditengerészet két századnyi Sikorsky S-70C tengeralattjáró-elleni helikoptert üzemeltet a 90-es évek óta.
Csendes azonban a Boeing: az AH-64D Apache Longbow gyártója iparági források szerint a kínai megrendeléseit félti, így nem igazán szeretne Tajvannak szállítani.

Bár a Boeinggel szemben elveszítette a felfegyverzett felderítő helikopterek beszerzésére kiírt ARH-projektet (augusztus 4-én értekeztem a dologról, a Bell 407-es modelljének átalakított ARH-változata nyert), az MD Helicopters most egy másik pályázaton indul. A LUH (Light Utility Helicopter) program célja az öreg UH-1H Huey és a szintén nem fiatal OH-58A/C Kiowa helikopterek lecserélése a Hadsereg és a Nemzeti Gárda alakulatainál. Ez a jelenlegi tervek szerin t körülbelül 320 helikoptert jelentene 2006-2015 közötti leszállítással. Az MDHI a Lockheed Martin Systems Integration-nel együttműködve küldi ringbe az MD-900 Explorer helikoptert. Az LUH-program győztesének az Egyesült Államokban és az országon kívül kell majd személy- és teherszállítást, egészségügyi mentéseket, katazstrófák utáni támogató és kábítószer elleni bevetéseket, felderítést, és belbiztonsági feladatokat kell majd ellátnia.
A FAA-bizonyítványal rendelkező MD Explorer két Pratt & Whitney Canada 207E gázturbinával, teljes IFR-műszerezettséggel repül, mely alkalmas az éjellátó szemüveggel végrehajtott repülésekre is.
A helikoptert már alkalmazza a Parti Őrség, MH-90 Enforcer jelzéssel. A NOTAR-technológiájú farokkiképzés alacsonyabb zajszintet jelent, mely igencsak jól jön a kábítószert szállító gyors motorcsónakok felderítésénél és követésénél.
Az MD-900 Explorer legnagyobb vetélytársa várhatóan a Bell 210-es lesz, mely az örökzöld UH-1H modernizált változata.

700 millió dolláros piacot jelenthet Törökország a helikoptergyártó cégeknek: ennyiért vásáolna az ország védelmi minisztériuma 32 katonai szállító és 20 tűzoltó helikoptert. A két feladatra egy típust választanak majd. A gyártók december 5-ig küldhetik el ajánlataikat.
A 32 katonai helikopterből a Hadsereg 20, a Légierő és a Haditengerészet 6-6 géppel gazdagodna.
A várakozások szerint a két legnagyobb vetélytárs az S-70 Blackhawk és az Eurocopter NH-90-es lehet. //Speciel én nem felejteném ki a Mil-17-es családot sem.//
A két cég késhegyere menő harcot folytat már régóta Törökországban: a Sikorsky 450 millió dollárért szállított 45 Blackhawkot a Hadseregnek 1992-ben. Két évvel később az Eurocopter közel 250 millió dolláros szerződés alapján 20 EC-725 Cougar helikoptert épített a Légierő számára, a török Tusas Aerospace Industries-szel együttműködve. 1999-ben ismét a Sikorsky győzött: újabb 50 darab S-70 Blackhawkot szállított csaknem 500 millió dollárért a Hadseregnek. Ezt egészíti ki az a 390 millió dollásos projekt, mely 12 darab S-70B Seahawk-ot jelent a Haditengerészet számára.
Nevető harmadikként Oroszország 19 darab Mi-17-est adott el a kilencvenes években, //melyeket például a csendőrség használ a kurd lázadók ellen, igen elégedetten//. A fegyveres erők emellett több, mint 100 öreg UH-1 Huey helikoptert is üzemeltetnek még.
Az elemzők szerint az, hogy az S-70 Blackhawkról a török hadseregnek igen kedvező tapasztaltai vannak, s a haditengerészet is ezt a géptípust választotta, az újabb S-70-esek megrendelését valószínűsíti //és akkor még az egységes típussal járó kiképzési, karbantartási és logisztikai előnyökről még nem is beszéltünk...//. Többen sokkal jobb, de sokkal drágább eszköznek tartják az Eurocopter NH-90-est, többek között a nagyobb teherszállítási képességre célozva.
Kérdés azonban, hogy a pénzügyi vagy a politikai szempontok lesznek a fontosabbak //ezt a kérdést szinte minden európai repülőeszköz-bevásárlásánál fel lehet tenni, jegyzem meg halkan...//. Az EU-s csatlakozási tárgyalások hatással lehetnek a beszerzésre, de az újabb amerikai helikopterek esetleges beszerzése is befolyásolhatja a csatlakozási folyamatot, mutatnak rá az elemzők //Könnyen meglehet, hogy az egységes típuspark és az eddigi kedvező tapasztalatok nem lesznek elegendőek a politikai vezetés meggyőzésére. Hol is láttunk már ilyet? ;) //.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha a Sikorsky komoly előnynek veszi az NH-90-es nagyobb kapacitását, még mindig vannak ütőkártyái: több S-70 Blackhawk leszsállítása vagy az S-70-es családdal szoros rokonságban álló H-92 Superhawk felkínálása is szóba jöhet.
Törökország nem csupán szálító és tűzoltó, hanem támadó helikopter-parkját is bővíti, igaz, az eredeti 145 darabos rendelési állomány 50 helikopterre csökkent. Az ajánlatokat 2005. szeptember közepéig várják, az indulók között található a Bell Textron AH-1Z Super Cobra és a Ka-50-2 Erdogan. Ez utóbbi egy 1997-es Kamov-IAI közös program „gyermeke”, a Ka-50 Black Shark átalakítása, mely tandem elrendezésű két fős pilótafülkét és természetesen modern izraeli „csupaüveg” műszerfalakat kapott. A fegyverzet is átalakult: a szilárdan rögzített 23 mm-es gépágyú helyett egy 30 mm-es, az orr alatti toronyban elhelyezett gépágyú a csöves tűzfegyver. Az igen modern helikoptert mégsem tudott nagyobb darabszámban elterjedni, köszönhetően az orosz kormány pénzügyi nehézségeinek //Most mintha tetetmes olajbevételekről és a katonai költségvetés folyamatos növeléséről lehetne beszélni. Ki tudja, érinti-e ez az Erdogant, főleg úgy, hogy mint már itt is publikálásra került, az illetékes orosz katonai vezető egyértelműen a Mi-28N Havoc pártján áll...//