Repülés, haditechnika, geopolitika, hülyeségeken csámcsogás. Mint a bazárban. :)

péntek, július 29, 2005

A nap bátra

Állat. A Honda Dream Team Szuhoj SU-26M2-ese szokatlan helyen. Vagy nem is annyira szokatlan...

Repülős hírek, #5

Még mindig kapós az öreg UH-60 Blackhawk: a napokban jelentette a DSCA a Kongresszusnak, hogy Kolumbia és Thaiföld kormánya Sikorsky UH-60L Blackhawk helikoptereketvásárolna, a szokásos kiegészítőkkel és szolgáltatásokkal egyetemben. Az üzletek teljes értéke 146 millió dollár.
A kolumbiaiak 8 darab UH-60L Blackhawk helikopterrel távoznának, 100 millió dollárt hagyva a pénztárban. Az új repülőeszközök feladata a FARC gerillái, támaszpontjai és a narkóbárók elleni harc lenne. Az országban már több UH-60-as működik.
A thaiföldiek két UH-60L-t vásárolnának, 46 millió dollárért. A 'koptereket a Thai Navy (RTN) használná, szállítási feladatokra.

Július 28-án kapta meg az utolsó CASA C-295M könnyű teherszállító repülőgépét Lengylország. A repülőgép a Lengyel Légierő Krakow Balice-ben működő 13. repülőszázadának (13 eskadra lotnictwa transportowego) állományába kerül, mely a többi C-295-öst is működteti.

Július 27-én lezárult egy korszak: utoljára repült az Olasz Légierőben Starfighter. A Pratica di Mare-ből felszáló TF-104-es pilótája Lupinacci ezredes volt, az egy órás repülés során a hátsó ülésben Di Paola admirális, az olasz védelmi erők vezetője foglalt helyet. Az utolsó repülés idején négy (2 együléses és 2 kétüléses) F-104-es volt repülőképes állapotban az Olasz Légierőben.

Rossz hírek:

Lezuhant egy szudáni Mi-17-es július 26-án, tizenkilencen veszítették életüket. Az ország nyugati részén, Domaya térségében történt katasztrófa okaként a rossz időjárást nevezték meg. A hírek szerint a helikopter Neyala és al-Fasher repülőterein három alkalommal próbált meg leszállni, de nem sikerült sehol biztonságos leszállóhelyet találnia.

Egy legendával kevesebb: július 25-én lezuhant egy North American P-51D Mustang, pilótája, a 67 éves Richard James a helyszínben életét veszítette. A repülőgéppel az Oshkosh EAA Airshow egyik látványossága volt.A Mustang a kötelékén belülmár teljesített egy áthúzást a repülőtér fölött, majd egy újabb forduló előtt fedezték fel, hogy a gép hiányzik. A P-51-es Fond Du Lac mellett, Calumet County területén zuhant le, a rendőrség 16.02-kor kapta az első bejelentést eg repülőgép lezuhanásáról.
Egy szemtanú szerint a négygépes kötelékben repülő Mustang hirtelen pörögni kezdtett, majd zuhanórepülésben a földnek csapódott. A repülőgép darabokra szakadt de nem gyulladt ki. A kötelék többi három Mustangja a becsapódás felett a "Missing man" formációval tisztelgett Richard James emlékének.
Valószínűleg ez volt a lezuhant P-51D.

Július 21-én, helyi idő szerint 11.38-kor leszállás közben lezuhant az Indonéz Légierő IPTN/CASA CN-235M-10 típusú könnyű szállítórepülőgépe. Az A-2301 lajstromszámú, 1991-ben gyártott repülőgépen három személy életét veszítette, 22-en megsérültek, miközben a Lhokseumawe-Malikussaleh repülőtér 24-es kifutópályájára kíséreltek meg leszállni. A repülőgép a végső megközelítés közben lezuhant, majd kettétört. Az első jelentések szerint hajtóműhiba okozta a katasztrófát.
//Egy CASA-C235-ös//

Nincs szerencséje az Indonéz Légierőnek: egy OV-10F Bronco is lezuhant július 21-én, Jubung település mellett. A TT-1011 lajstromszámú repülőgép helyi idő szerint 05.15-kor szenvedett katazstrófát, röviddel azután, hogy Robi őrnaggyal és Hercus hadnaggyal a fedélzetén felszállt a malangi Abdurahman Saleh légitámaszpontról. A két pilóta életét veszítette.

Július 28-án lezuhant egy holland CH-47D Afganisztánban. Az első jelentések szerint a D-105 lajstromszámú, a 298. század állományába tartozó Chinook járt szerencsétlenül, a fedélzeten tartózkodók nem sérültek meg.

kedd, július 26, 2005

Repülős hírek, jó sok

Ami az elmúlt napokban felgyűlt:

180 millió euróért 10 darab ATR-72 ASW repülőgépet kap a török haditengerészet, elsősorban tengerészeti felderítés és tengeralattjáró-elhárításra fogják őket felhasználni. A repülőgépek, melyek az ATR 72/500 utasszállító repülőgépet és az olaszok által már használt ATR 42 MP repülőgép speciális berendezéseit "háziasítják", 2010-től kezdődően érkeznek meg. Az Alenia az EADS-féle CASA C-295 haditengerészeti változatát, illetve a Bombardier Dash 8-asának tengerészesített típusát győzte le.A török védelmi minisztérium emellett 63 millió dollárért 5 újabb AB 412EP SAR (kereső-mentő) helikoptert rendelt meg az AgustaWestlandtól. A helikopterek 2007. elején vagy közepén érkeznek meg.

Lezuhant egy angolai MiG-23-as július 21-én a Huíla tartományban lévő Lubango városa mellett. A gyakorlórepülésen részt vevő, C-424 lajstromjelű vadászbombázó pilótája, Aniceto Tomás António Cardoso őrnagy túlélte az esetet. A repülőgép teljesen megsemmisült, de a földön sem sérült meg senki.

Július 22-én zuhant le egy török S-70A helikopter, jelentette be a hadsereg. A hírek szerint hat katona sérült meg, ketten súlyosan. Bár a katonák nem nyilatkoznak a lezuhanás okáról, a kurd gerillák bejelentették, hogy ők lőtték le a Sikorsky-t Cukurca téségébe.

Idén decemberben szállítják le az első két P-3C Orion felderítő repülőgépet Pakisztánnak. Az 1,2 milliárd dolláros üzletből az öszesen nyolc P-3C 970 millió dollárt jelent.

Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy július 17-én állítólag bejelentették: E-2C Hawkeye 2000 AWACS-gépeket is vásárolhat az ország. Erről egyelőre nem sokat sikerült kinyomoznom, csupán annyit, hogy az 1,6 milliárd dolláros üzlet nyolc Hawkeye-t jelentene. Ehhez azonban még az amerikai kongreszus jóváhagyása is szükséges... Az indiaiak valószínűleg nem örülnének a dolognak és nem felejthető el, hogy az amerikai-indiai viszony éppen kivirágzását éli. Érdekes.

Lezuhant a Görög Légierő egy A-7H Corsair II. típusú támadórepülőgépe július 4-én. A közép-görögországi Sperhiada lakatlan területére lezuhant repölőgép 27 éves pilótája, Pilot Officer Nikos Danias gyakorlórepülésen volt és sikeresen katapultált. A pilótát helikopterrel egy közeli kórházba szállították. A repülőgép az Araxos légibázison üzemelő 116 Combat Wing állományába tartozott.

A végére egy kis "robotos": a Northrop Grumman által kifejlesztett RQ-8 Fire Scout pilóta nélküli helikopter végrehajtotta az első éles rakétaindítását. A július 22-i tesztek során először 40 majd 52 mérföldes haladási sebesség mellett indított egy-egy 2,75 hüvelykes Mark 66 nem irányított rakétát az arizonai Yuma Proving Grounds felett.

hétfő, július 25, 2005

Egy elhallgatott cikk

Oriana Fallaci július 16-án nagy lélegzetű cikket írt a Corriere della Sera hasábjain. Angolul megtalálható az első és a második rész is.
Szerettem volna utánanézni, hogy Magyarországon milyen sajtóvisszhangja volt a régóta hallgatásba burkolódzó olasz gondolkodó igencsak éles mondanivalójának.
Jelentem, semmilyen.
Van egy darab árva MTI-hír (amit képtelen vagyok kiguberálni az MTI weblapjáról) és egy, ebből készült hígított hvg.hu tudósítás, a Népszabi is érezhetően az MTI-hírt vette át.
Semmi más.
Pedig kőkemény olvasmány, szavamra.
Holnap megyek a FSZEK-be jól, azt hiszem, ideje egy-két Fallaci-könyvet kikérnem.

szerda, július 20, 2005

London #3: a Nagy Összeesküvés

T. úrnak köszönhetően egy érdekes oldalt volt szerencsém fellelni: a brit kormány Nagy-Nagy Összeesküvését. Bezony, olyannyira igaz, hogy még az Index is írt róla.

Akkor felteszem azokat a kérdéseket, melyeket az említett hírportál írója elfelejtett. Step by step, ahogy az eredeti pontok vannak az irományban. :)

1.,
- Mennyiben tekinthető szokatlannak, hogy a brit kormány és a londoni városvezetés által is folyamatosan kommunikált (Tony Blair 2002. novemberi bejelentése, Sir John Stevens 2004. márciusi közlése az elkerülhetetlen terrortámadásról, az MI5, vagy David Blunkett kijelentései pl.) terrorveszély miatt gyakorlatot tartanak? Legjobb tudomásom szerint több (pl. Exercise Horizon 2004-ben, Exercise Atlantic Blue 2003. szeptemberében) gyakorlat is volt. Sőt, ha jól tudom, a budapesti metróban is előfordulnak katasztrófavédelmi gyakorlatok.

- Mennyire tekinthető valósnak, hogy egy ekkora, a katasztrófavédelmet, a mentőszolgálatot, a katonaságot, a rendőrséget és egyéb szervezeteket felvonultató és érintő, a londoni tömegközlekedés gerincét érintő gyakorlatot egy magáncégre, a Visor Consultants-ra bíznak?

- "If at any stage of the attack your Arabs get caught, tell the police it was part of an exercise." Hogyan is? Tételezzük fel, az arab merénylőt elkapja egy bobby a mozgólépcsőnél. Megnézi a tatyóját, látja, valami csúnya dolog. Nos, innentől már elég nagy felfordulás lesz: állomás lezárása, kiürítése, tűzszerészek, akik látni fogják, hogy a bomba éles. A média meg élőben közvetít mindent.
Ezt egy kicsit azért nehéz lenne ilyen egyszerűen ("bocsika, csak gyakorlat volt...") kimagyarázni.

- Mennyire valószerű, hogy pont a legnagyobb csúcsforgalomban, hétköznap zajlik egy katasztrófagyakorlat, 1000 emberrel, előzetes bejelentés nélkül?

2.,
- Teljesen spontán módon kiválasztok négy arab külsejű fiatalt? Akik ráadásul kapcsolatban is állnak egymással? Vagy éppen ezért, hogy még gyanúsabb legyen?
És bemondásra elhiszi a négy naiv fiatal, hogy gyakorlat és nem éles a bomba? Senkinek nem mesélnek róla? Még a családtagoknak sem? El sem szólják magukat?

3.,
- Londonból szombaton érkezett barátom szerint minden metróállomás gazdagon kamerázott. Innentől fogva a "pont egy olyan helyre gyűjtsd őket, ahol jól lekamerázhatóak"-pont értelmét veszíti.
Megjegyzem, a budapesti metró is kamerázott.

4.,
- Senkinek nem tűnt fel, amikor a leedsi házba robbanószert vittek? Sem a szomszédoknak, sem az esetleg ott élő családtagoknak? Hogy vitték oda, hogy ne keltsen gyanút? Legjobb ismereteim szerint az arab lakóközösségek tagjai még jobban is figyelnek egymásra, így felettéb kérdéses, hogyan juttatta oda az angol kormány a robbanóanyagot.

- Az autót még ehhez képest akár könyebb is feltűnésmentesen megpakolni robbanószerrel ... :)

5.,
- Nah, azért itt vannak a zsidók is, ugye, minden öszeesküvés-elmélet nélkülözhetetlen szereplői. Kár, hogy mind az izraeli külügyminiszter, mind a brit rendőrég cáfolta az amúgy megerősítéssel és bizonyítékokkal nem rendelkező híradást.

6.,
Nah, ez a legjobbabb. Az eredeti felvetés szerint a 4. merénylő előző éjjel partyzott vadul, ezért elkésett. Mikor hallotta, hogy robbanások voltak a metróban, rájött, hogy átvágták. Elkezdett turkálni a zsákjában és a bomba felrobbant.

- Mennyire valószínű, hogy az átvágott álmerénylő első rémületében nekiáll kurkászni a már bebizonyosodottan éles bombával? Miért nem menekült el? Miért nem tette le a zsákot és szaladt el vagy bármi hasonló?

- Miért egy tömött buszon kezdett el barkácsolni?

A mesterlövészes sztori is aranyos: egy új zélandi szerint két kollegája látott egy be utólag nem tudósított vagy be nem jelentett lövöldözést Londonban. A HBSC-toronynál történt incidens során a brit rendőrök két további merénylőt lőttek le az utcán keresztül, egy épületből.
Annak ellenére, hogy a 44 emeletes toronyban az inforwars.com szerint 8000-en dolgoznak, senki nem beszélt az esetről semmilyen mainstream médiában. Egyedül a kanadai Globe and Mail tudósított, egy, a 18. emeleten dolgozó kanadai elbeszélésére alapozva, aki sok rendőrt látott a robbantások után a torony környékén.

7.,
Több, mint egy órán keresztül azért beszéltek elektonikai meghibásodásról, kábelproblémákról, hogy legyen idő felrobantani a 4. arab álmerénylőt és társait. Azt speciel nem értem, hogy ha a 4. álmerénylő hallott a támadásról, akkor miért várt ilyen sokáig a táska kurkászásával.
Igazából én inkább azt feszegetném: mi a jobb? Azonnal bevallani, hogy valóban terrortámadás történt, amikor még nem tudni, lesz-e folytatás, vagy megpróbálni csillapítani az amúgy is kialakuló pánikreakciót? A tömegek pszichológiájához ennyire már nem értek.

8.,
Legjobb tudásom szerint hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy az Al-Kaida robbantott. Arról nem is beszélve, hogy a szervezet nevében már rengeteg terrorcselekményt elkövettek, egyfajta franchise-rendszerben kölcsönvéve a nevet. Mégis csak nagyobbat szól így a médiában a dolog, márpedig a terroristák a médiából élnek.

9.,
Az említett összeesküvés-elmélet szerint gyanús, hogy négy napig tartott az elkövetők azonosítása, illetve a gépkocsi megtalálása.

- Kíváncsi lennék, az iromány kreálója dolgozott-e valaha terrorcselekmény, öngyilkos merénylet helyszínén? Vagy legalább van-e helyszínelő rendőr szakértő ismerőse? Talán ha megkérdezné, hogy mennyire is könnyű egy felrobbantott ember személyazonosságát megállapítani egy terrortámadás helyszínén.

- A gépjárművek körözése ritkán vezet azonnali eredményre. Bizony idő kell, amíg akár egy ismert típusú és rendszámtáblájú gépkocsit megtalálnak egy parkolóban. Főleg, ha először azt kell kinyomozni, mit is keresnek?

- Gyanúsnak tartja az író azt is, hogy a terroristákra, mint iskolázott, gyermekszerető, sportoló emberekre emlékeznek a családtagok és szomszédok.
Miért, szerinte honnan ismerhető fel egy terrorista? A homlokára van tetoválva? Egy terrorcella résztvevői, érthető okokból, általában igyekeznek rejtve maradni. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekszeretet és a robbantás már régóta nem egymást kizáró ok. Tömeggyolkosok is szerették a gyerekeket és a sportokat.
Nem minden terrorista farkaskinézetű, véreskezű hóhér.

10.,
Emmeg tiszta politikai PR-bullshit, foglalkozzon vele az, akinek 3 szülőanyukája vanik...

Görögország bevásárolt és egyéb repülős hírek

Valószínűleg nem túl boldogok az EADS vezetői: ugrott a 60 Eurofighteres üzlet. A görög kormány ugyanis úgy döntött, hogy 30 (+10) F-16C/D Block 52+ vadászbombázó repülőgépet vásárol a következő 5 esztendő során. Az üzlet értéke 1,32 milliárd dollár.
A plusz 10 repülőgép egyelőre opció, melyet 2010-ig hívnak le. Mint ismeretes, a görög kormány még tavaly mondta vissza az European Aeronautic Defence and Space Company (EADS)-val kötendő, 60 Eurofighter vadászbombázóra szóló megrendelést, melyet még az előző, szocialista kormány hozott tető alá.

2006. első harmadában érkezik meg 15 új helikopter Venezuelába, melyek a szárazföldi haderő kötelékeibe kerülnek. A klasszikusnak számító orosz ezközök, a Mil Mi-17 könnyű és Mi-26 nehéz szállító helikopterek, illetve a Mi-35 harci helikopterek annak a 33 repülőgépes fejlesztésnek az első csoportja, melyet 2006-ban fejeznek be Venezuelában. Az új helikopterekkel a szárazföldi csapatokat fogják támogatni.
Amilyen "kellemes" vizsonyban van Hugo Chavez az Egyesült Államokkal, nem meglepő a beszerzés forrása...

Chile pedig 3 darab A400M közepes szállítórepülőgépet vásárol. A szállítás 2018 és 2022(!!!) között történik. Óvatosak ezek a chileiek vagy tudnak valamit? :)
//megjegyzés: az Airbus backuphatja, a fő weblapjukról egy árva link nincs az A400M-re. Még a beépített kereső sem talál használható oldalt. Imádok guglizni fölöslegesen.//

Jah, és tessék az új, leendő elnöki helikoptert az új, helyes nevén szólítani:
július hetedike óta a VXX helyett VH-71A-nak szólítandó. A megfelelő becenév (vagy mi a nyavaja, Falcon, Eagle meg ilyes...) még nem ismeretes.

Indiai barátaink is fejlesztenk erősen: az IAF (Indian Air Force) tovább fejleszti a nemrég beszerzett Szuhoj SzU-30-as repülőgépek első, korai beszerzésű csoportját, illetve a MiG-29es flotta egy részét. A fejlesztések a műszereket, az elektronikus eszközöket és a fegyverzetet érintik. NEm szabad elfelejteni, hogy az indiaiak jelentős felújításokat vitek véghez az öregecske MiG-21 és Jaguar gépek között is. A nyilatkozó indiai illetékes szerint a Mirage-ok és más vadászrepülőgépek is sorra kerülnek a közeljövőben. Az IAF 50 darab Szu-30-ast vásárolt Oroszországból, míg 140 gépet licenc alapján épít a Hindustan Aeronautics Ltd (HAL).
Mindeközben Pranab Mukherjee, az indiai védelmi miniszter átvett kilenc felújított Jaguart és az első Lakshya pilóta nélküli célrepülőgépet A kétüléses. mélységi támadó feladatra alkalmazott Jaguarokat a hazai fejlesztésű Navigation and Warfare Attack System (NAVWAS) rendszerel szerelték fel, A NAVWAS a HAL és a Defence Avionics Research Establishment (DARE) két éves közös fejlesztésének eredménye. A gépek sárkányszerkezetét is átalakították az új zavarókonténerek fogadására. 2002-ben az IAF 17 új építésű Jaguart rendelt, illetve a meglévő gépeket is felújítja - ez 29 gépet jelent (17 oktatógépet és 12 támadógépet). Az első 8 gépet a HAL tavaly adta át. A Lakshya szubszonikus célgépekből várhatóan 25-30 darab épül meg.

Július 12-én egy több, mint 40 esztendős periódus zárult le: elbúcsúztak a cseh MiG-21-esek. A svéd JAS-39C Gripenekkel felváltott öreg delták a búcsúrepülés során felkereték Plzen-t, Nyugat- és Kelet-Csehországot, Pardubicét, Namest nad Oslavou-t is. A Caslav-ból felszállt MiG-ek Prerov helikopterbázisán szálltak le, itt tárolják és értékestik a gépeket. Az 1962. óta összesen 467 MiG-21-est használt Csehszlovákia, majd később Csehország. Ezekből 106 semmisült meg katasztrófákban és balesetekben, 42 pilóta életét követelve.
Egy szép kép július nyolcadikáról, amikor még üzemben voltak.


Bad News Section:

Két Super Hornettel kevesebb: egy gyorshír szerint egy F/A-18E és egy kétüléses F/A-18F ütközött össze repülés közben a Mojave sivatag fölött, a Naval Air Weapons Station China Lake környékén július 18-án, hétfőn. A pilótákat a Ridgecrest Regional Hospital-ba szállították, súlyos sérülésekkel.

Július 11-én lezuhant a 4th Infantry Division állományába tartozó AH-64D Longbow Apache. A kétfős személyzet egy tagja életét veszítette, társa sérülésekkel túélte a katasztrófát. A Fort Hoodól felszálló gép gyakorlórepülés közben zuhant le.

Jemenben a fővárostól, Sanaa-tól északra lezuhant a Légierő MiG-29UB Fulcrum repülőgépe. A pilóta katapultált és Emran térségében a helyi lakosok segítségével megmenekült. Az első hírek szerint a repülőgép hajtóműproblémák miatt zuhant le. Jemen 2004-ben vásárolt 14 darab MiG-29-est, eből az első nyolc gép idém májusban érkezett meg.
//MiG-29UB, július másodikán Waddingtonban. Szép.//

Update #1

A két, említett Super Hornet a VFA-122 Flying Eagles kötelékébe tartozott. A két gépen összesen három fős legénység tartózkodott. Két pilóta megsérült, ők kórházba kerültek. A harmadik pilótát még keresik.

Update #2

Lezuhant Dél-Franciaországban a Sécurité Civile S-2T F-ZBBL lajstromjelű tűzoltó repülőgépe július tizenkilencedikén (ez volt az). A pilóta rendben van.

szerda, július 13, 2005

Egy figyelemreméltó írás

Judith Apter Klinghoffer írását mindenkinek csak ajánlani tudom.
Nagyon ott van.
Pont azokban a témákban, amiben mi, sajtójómunkások és médiafogyasztók is benne vagyunk. Nyakig.
Délután végigolvasom és kommentelem ide jól.

kedd, július 12, 2005

London #2

Nos, a jelek szerint a széles körű vadászat során piszkálják a "hazai szálat" a derék brit nyomozók. Egy léket kapott jelentés szerint nem a sarki kebabárusok szoktak volt robbanani. Nahát.

Új fogalmat vezetett be a BBC a terroristára: "félrevezetett bűnöző". Egyetértek abban, hogy az átlag békés, arab származású lakost nem kell okvetlenül cseszegetni, de azért ez a "kis butus, azt sem tudja, mit csinál"-jellegű PC-bullshit nekem erős. Kérdés, a hozzátartozók mennyire díjazzák John Simpsons szerkesztő úr ötletét.
Tényleg ennyire hülyék a brit médiajómunkások vagy csak én vagyok egy véresszájú antidemokratikus jólkiképzettgyilkosállat?
Tényleg az a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy a nagy-britanniai muszlim közösségre hogyan csapódik vissza a támadás? Nem azt mondom, hogy _nem_ fontos: nekem csak a hangsúlyokkal van problémám.

Valószínűleg sokat segített a megelőzésben az is, hogy idén februárban leállították azokat az ellenőrzéseket a londoni metróban, melyek a külföldi kinézettel rendelkező utasokat érintették. A rendőrök és a bevándorlási tisztek a nagy-britanniai tartózkodás jogosságát vizsgálták. A metró vezetőinek nem tetszett, kilobbizták, hogy megszűnjön a véletlenszerű szűrés.
Jó ötlet volt, így visszatekintve, valóban.
Természetesen korántsem biztos, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzések segítettek-e volna; viszont lehet, hogy igen. Talán.
De ez a kérdés meszire vezet, többek között a hatósági ellenőrzések és a személyiségi jogok közötti kényes egyensúlyhoz.

Nem szoktam belpolitikával itt foglalkozni, de ezúton is hadd gratuláljak a nagy tudású Simicskó Istvánnak, akinek volt szerencséje kijelenteni: "Magyarország gyenge pontjainak ilyen szintű kiteregetése felveti az államtitoksértés gyanúját."
Nem akarom elkeseríteni a biztosan mélyreható tudásanyaggal rendelkező politikus komát: aki mondjuk folyamatosan vásárolta a hazai szakirodalmat (Top Gun, majd Aranysas, Haditechnika, Aeromagazin), illetve minimális fáradtságot vett az internetes keresgélés ügyében, az régen tudja: hazánk alsó légtere alapvetően olyan lyukas, mint a szita.
Talán nem kellett volna szétverni a honi légvédelmi rendszert. Győrből qrva nehéz Mistrallal Paksot védeni, főleg ha galambok is vannak a környéken, ugye.
Amúgy nem hihetetlenül mindegy, milyen pártállású pilóta vezeti a gépet, ami vidáman csalinkázott észrevétlenül? Hümm?
Terrorveszély... Simicskó úr komolyan gondolja, hogy a terroristák Gyurcsányból tanulnak? :))))
Édes istenem....

csütörtök, július 07, 2005

London, #1

Nos, ez egy jól szervezett akciónak tűnik: több helyszín, szinte egyszerre.
Néhány megjegyzés:

- A robbanóanyagok mennyisége kevésnek tűnik. Ha megnézük a buszt, gyakorlatilag a légnyomás dobta szét a felső szint tetejét és az olalfalait. Egy "rendes" izraeli buszrobbantás után alig marad valami a buszból: leginkább egy kiégett, megfeketedett csonk. Itt teljesen felismerhető maradt a jármű, a felső szint ülései is a helyükön maradtak.

- Ez nem ment egyedül: kizártnak tartom, hogy csak külföldi terroristák munkája lett volna a robbantássorozat. Ehhez kőkemény belső segítség is kellett, régebben bevándorolt muzulmánok vagy már Angliában születettek részéről. Így első blikkre legalább 40 ember kell egy 7 helyszínes terrortámadáshoz, ez pediglen már nagy logisztika.

- Kiváló időzítés: a fél világ Londonra figyelt. Több okból is: G8, ami ugye egy csábító célpont, de oda beesni eléggé izmos meló lenne, tekintetbe véve a védőőrizetet. Ugyanakkor játszhattak arra is, hogy a skóciai esemény miatt lazul Nagy-Britannia többi részének védelme, hiszen mindenki attól fosik, nehogy felnyomják Bush elnököt.
Az olimpia is növelte a támadás "értékét": nehéz lesz ezek után biztosítani a megfelelő védelmet. Ha nem is biztonságtechnológiailag, de lelkileg, pszichológiailag.

- Könyű volt biztosítani a megfelelő médiareakciót is.
1., A célpontok kiválasztása is részben vagy egészében is ezt szolgálta. Csakúgy, mint 2001. szeptemberében, most is szimbólumokat támadtak: a londoni metrót és a híres emeletes buszt.
2., A tömegközlekedés mindig hálás célpont: sok embert érint, sok félelmet gerjeszt a lakosságban. Az, hogy mondjuk felrobbantja valaki egy angol hadiüzem egyik épületét, az ott dolgozókon kívül kevés embert érint, hiába lenne katonai értelemben nagyobb értéke a robbantásnak, mint egy metrószerelvénynek. A tömegközlekedés viszont a "velem is megtörténhetett volna" kényelmetlen érzését okozhatja.
Ez egyben az utóhatást is növeli: ezek után valószínűleg nem lesz olyan jó barba bőrú muzulmánként a buszon vagy a metrón utazni. Egyrész ugye előítéletesség-növekedés, illetve a félelemérzet. Dupla hatás.
3., Könnyű a megfelelő képi hatás előidézése: zokogó menekülők, vér, füst, mentőautók. Látványos, nah.
4., Ott volt Skóciában a fél médiavilág. A tudósítók és a közvetítőkocsik gyakorlatilag a szomszédban voltak. Plusz ugye az olimpiai eredményhirdetés miatt pont Londonba utazott médiacsapatok. Ők aztán tényleg a lehető legközelebb voltak az eseményekhez.
5., Londonról nagyon sok turistának vannak élő emlékei. Manchesterről pl. kevesebbeknek. Ez is médiahatást erősítő dolog: a néző, hallgató, olvasó könnyebben tudja befogadni az eseményeket, hiszen "baze, ott voltuk tavaly nyáron..."

- A szolgáltatások egy nagyváros érrendszerét jelentik: a tömegközlekedés az egyik legfontosabb közülük. Ez is csábító célponttá teszi a metrót.

- Ne felejtsük el, hogy ez a csapás egyben egy ilyen üzenet is: a legjobban védett vezetőitek közvetlen közelében is képesek vagyunk megtámadni titeket.

- A radikális muzulmán egyházfi, Abu Hamza Al-Mazri pere tegnapelőtt kezdődött el.

Érdekesen alakulhat a G8 napirendje: nem hiszem, hogy ezek után a környezetvédelem, Kyoto vagy az afrikai államok adósságállományának ügye bárkit is izgatna. Ellenben Tony Blair úgy térhet oda vissza 1-2 napon belül, hogy a többi vezető kénytelen valamit mondani. Valamit, aminek tartalma is van: a PR-bullshithez túl alacsony most az ingerküszöb.

Nem igazán értem mire jó Afganisztánt idecitálni. Irakot megértem, minden gennyláda erre a szegény országra hivatkozik ilyenkor. Nade Afganisztánról már nagyjából az a kép alakult ki: jobban mennek a dolgok, épül az ország, minden oké. Erre az országra, mint indokra hivatkozni szerintem nem túl szerencsés, ha az átlag brit szemüvegével nézem a dolgokat.

Érdekes helyzetet teremthet Nagy-Britanniában az a helyzet, ha kiderül, helyiek aktívan segítették a cselekményeket. _Ha_ ez derül ki, persze.
Talán széles körben ismert: az országban virágzó, egyre nagyobb létszámú muzulmán közösség él, akik szólásszabadsága igencsak széles.
Ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell: ez a közösség ugyanis kimonva, nem kimondva, ezentúl fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Nade hogyan lehet ezt PC-módon lekommunikálni?
Vagy mennyiben változtat ez a merényletsorozat a brit érzékenységen?

Főleg, hogy a britek első kézből szereztek most tapasztalatokat az iszlám terrorizmusból. Nem messze, katonák vagy turisták által, hanem otthon, London szívében. S ez, barátaim, óriási különbség.

szerda, július 06, 2005

Eurofighter, jut' eszembe...

Nehogy szó érje a blog elejét (ammeg mi lehet? Mármint az eleje? A fejléc?), jelenteném: a Finmeccanica leányvállalata, a SELEX Sensors and Airborne Systems másfélmilliárd dolláros megrendelést kapott az EuroDASS elektornikus harcászati rendszer gyártására, melyekkel a Tranche 2-es (2. sorozatú) Eurofighter Typhoon repülőgépeket szerelik fel. A munkálatok 2012. utolsó negyedévéig tartanak majd.Az EuroDASS a hagyományos repülőgép-fedélzeti elektronikai észlelő- és zavaróberendezéseken kívül lézeres besugárzásjelzőt, a közeledő rakétákra figyelmeztető eszközöket, zavarókat, kidobható infra- és radarcsalikat, huzalon vontatott zavarót, és más szenzorokat tartalmaz.Csak hogy lássa a T. Olvasó: figyelek én a nehezen megszülető EU-vadászra is... ;)

kedd, július 05, 2005

Népszabadság cikkely v2.0

Nos, köszönhetően a "kicsi a világ"-jelenségnek, illetve annak, hogy az általam idézett cikkrészlet szerzője vette a fáradtságot és több, a témába vágó Reuters-anyagot küldött át (gyaníthatóan ezekből /is/ dolgozott), már tisztább a kép.

Íme a hozzám eljuttatott anyag:

« The Pentagon's chief weapons buyer predicted on Thursday the future Joint
Strike Fighter, the biggest warplane project ever, would shoot down its
rival Eurofighter in any dogfight for overseas sales. » ''No contest,''
Edward Aldridge, the Pentagon's No. 3 official, said after Turkey became the
seventh nation to partner with the United States in developing the Lockheed
Martin Corp. F-35, as it has been designated. ''Anybody who looks at the
Eurofighter vs. the Joint Strike Fighter will know the answer,'' he added in
replying to a reporter's question about projected sales. »

Mike Turner, British Aerospace Systems CEO, a Eurofighter exportlehetoségeirol a 2002-es
Farnborough-i repüloszalonon:
« The RAF, given the choice [i.e. Eurofighter versus JSF], would choose the
Eurofighter because, they say, it is better. However, air chiefs also accept
that the British investment in the JSF is part of Tony Blair's transatlantic
trapeze act and will continue. »

Supporters of the Eurofighter say the price of the JSF may substantially
rise by the time it comes into production. They also maintain that its
much-vaunted multiplicity has yet to be tested. There is also the warning
that for Europe to abandon the Eurofighter at this stage would surrender the
military industry to the US and be a huge waste of money. » The Independent,
2002 július 24, a cím: « US and Europe duel over fighter sales worth
billions. »

"We have to develop aircraft to maximise exports during the gap until the
JSF is available. The issue is when JSF is available. I am sure Australia
will want to fill gaps if JSF does not keep to its dates. »
Mike Turner, British Aerospace Systems CEO, a Eurofighter exportlehetoségeirol a 2002-es
Farnborough-i repüloszalonon


Azt hiszem, köszönhetően ezeknek az anyagoknak, világosabban látszik a cikkíró és a cikk olvasója között fennálló véleménykülönbség alapja: a szerző valószínúleg a konkurenciát, mint fogalmat politikai-gazdasági szempontokból értelmezi, én pediglen gondosan műszaki-technológiai szempontokból. Kéretik az előző bejegyzésemet ennek megfelelően értelmezni.

A dolog igazi próbája majd akkor érkezhet el, ha mindkét repülőgép exportálható termékké válik: az Eurofighternáél fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a Tranche 3-as változat, azaz a harmadik sorozatban készülő Eurofighter lesz az, amely a típus teljes harcászati képességeivel lesz felszerelve.

A generációs különbségről szóló véleményemet továbbra is fenntartom... ;)

Érdekes cikkelyrész a Népszabadságban

Mit olvasok ma reggel? Szokásos antibrit flame-nek indul a dolog, de aztán jön egy gyönygszem bekezdés, idézném betűhűen:

"London e téren kifejtett, lenyűgöző buzgósága egészen szürreális helyzetekhez vezet. Példának okáért a brit flotta gyöngyszemeiként nyilvántartott tengeralattjárók ballisztikus- és cirkálórakétái, valamint azok navigációs és célmegjelölő rendszerei mind-mind amerikaiak. A cheltenham-i kommunikációs központ - a német Enigma-kódokat feltörő híres szervezet utódának - hallgatózói-kódfejtői szintén erős (és egyoldalú) amerikai függésben végzik munkájukat. S akkor még nem említettük a repülőgépipart. Ami valósággal hemzseg a britek saját maguk elleni kémkedéseinek (Airbus-Boeing), illetve saját termékeikkel való rivalizálásaiknak (Eurofighter-Joint Strike Fighter/F-35) enyhén szólva bizarr megnyilvánulásaitól."
(forrás: http://www.nol.hu/cikk/368738/)


Eurofighter vs. F-35
Szeretném felhívni a roppan nagyra becsült szerző figyelmét arra az aprócska tényre, hogy az Eurofighter és az F-35 kicsit nehezen tekinthetőek egymás vetélytársainak: maximum erősen egyszerűsítve. Hogy miért?
Az Eurofighter alapvetően egy elfogó vadászrepülőgépnek készült, miközben még javában dúlt a hidegháború, hiszen a hetvenes évekről beszélünk. Ne felejtsük el: ekkor az európai légierők jelentős része (NSZK, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Dánia, Görögország, Törökország, Spanyolrszág) az öregecske és meglehetősen alacsony harcértékű (lásd az indiai-pakisztáni összecsapásokat) Lockheed F-104 Starfighter repülőgépeket alkalmazta, míg a jövőt már az F-család "tizesei", azaz az F-15 Eagle és az F-16 Fighting Falcon jelentették, nem is beszélve a szovjetek két új csillagáról, a MiG-29 Fulcrumról és a Szu-27 Flankerről. Ezekkel (és persze a rettegve várt szovjet bombázó- és támadórepülőgép-hordákkal) kellett volna felvennie a harcot az új európai közös vadászrepülőgépnek.
A történelmi hűség kedévéért: a nyugatnémeteknek a Starfighterből volt elegük, a franciák a Sepecat Jaguarokat akarták lecserélni, míg a britek a Jaguarok és a Harrierek váltótípusait keresték.
Természetesen a közös munka európai véget ért: a britek csináltak két tervezetet (egyet a Jaguar leváltására, egyet a Harrier utódjaként), a franciák senkinek nem mondtak semmit és megcsinálták a Rafale prototípusát, míg a németek a TKF-90-nel álltak elő, mely jóval később az Eurofighter ősapjának bizonyult (együttműködve a britekkel).
Röviden: Nyugat-Európa _saját maga_ konkurense lett, hiszen egy feladatra három repülőgépet is kifejlesztett: Dassault Rafale, Eurofighter és a svédek JAS-39 Gripenje mind ugyanarra a feladatra készült.
De mi a helyzet az F-35-tel? A fiatalkorában Joint Strike Fighter névre hallgató programot az USAF, a Navy és a Marines igényei alapján még 1983. körül kezdték el, akkor még Advanced Short Take-Off/Vertical Landing (ASTOVL) néven. A repülőgép már tervezésétől fogva többfeladatú volt: nem csak egyszerűen légiharcra, hanem a földi célpontok minden időjárás közbeni támadására is alkalmasnak kellett lennie. Emellett az egyes változatoknak üzemelnie kell tudni szárazföldről és hajófedélzetről, hagyományos és rövid/helyből fel és leszálló üzemmódokban.
A két repülőgép, mármint az Eurofighter és az F-35 között jelentős különbségek vannak, többek között a nehezen felderíthetőség, a sebesség, a hordozható fegyverzet választéka területén is.
Ha csak azt vesszük, hogy mindkét repülőgép alkalmas más repülőgépek leküzdésére: akkor a szerzőnek igaza van, valóban konkurensek (Sam. Joe szerint a Virtua Fighter is, mert abban is van fighter. Én elhatárolódom... ;) ). Emellett azonban nem feledhetőek el a műszaki, a harcászati jellemzők sem, jegyzem meg halkan. Meg az a generációs ugrás, amit a szaksajtó érvényesnek tekint az ügyben.

Ami pediglen a cirkálórakéta-ügyet illeti: a szerző legalább néhány mondatot szánhatott volna a háború utáni brit rakértafejlesztésekre (pl. Blue Streak), mely, ne feledjük, 1949-ig világszínvonalú, az USA-val egyenértékű volt), illetve a brit kormányváltások hatására a brit fegyverprogramokra és katonai fejlesztésekre (a kiváló TSR-2-es tudnám példaképp említeni, mely technológiai és talán katonai siker is volt, csak éppen pénzt nem kapott a program a kormányzattól).

Szerény véleményem szerint (mert nem vagyok szakértő, közel sem...) a ma kialakult helyzetnek nagyban oka az, hogy a világháború utn az európai kormányok, így a brit kormány sem kívánt vagy tudott megfelelő összegeket költeni a K+F tevékenységre. S ez, mint gyanítom, ezt a Népszabi cikkírója is jól tudja, a versenyből kiesést és az egyre fájdalmasabban jelentkező lemaradást (lásd a szerencsétlen A-400M sorsát, de említhetném a NATO USAF-en kívüli szállítókapacitását /ennek persze az ukránok és az oroszok örülnek, a Ruszlanok meg szépen hozzák a pénzt/, vagy a műholdas navigációt, felderítést).

Ez a helyzet várhatóan a közeljövőben sem változik, miután a rogyadozó EU-s gazdaság politikai szándék híján képtelen lesz megfelelő összeget költeni a fegyveres erőire, illetve a K+F tevékenységre. Sem itt, sem máshol.

hétfő, július 04, 2005

Kihallgatósdi hivatalosan

Interjút adott a Security Watchtower-nek Minh-Duc Phan Thanh, aki Afganisztánban volt kihallgatótiszt.
Mindenki eldöntheti, hogy elhiszi, amit írt, vagy egyszerű kormánypropagandának tartja.

Vagy mégsem?

A Tehran Times cikke szerint nem Mahmoud Ahmadinejad szerepel azokon a fényképeken, melyek az elmúlt héten bejárták a világot, bizonyítandó, hogy az újdonsült iráni elnök személyesen is részt vett az 1979-es teheráni túszdrámában. Bár a cikk szerint három túsz is vezető személyiségként emlékezik Ahmadinejadra, de a túszejtésben rézt vevő, azóta reformistává átvedlett résztvevők szerint Ahmadinejad nem vett részt az eseményekben.
Érdekes.
Kíváncsi vagyok a végeredményre.

Update1: Itt egy jó kis URL, ahol a fényképek tüzetesebb vizsgálata után is elvetik az azonosságot.

péntek, július 01, 2005

Szegény, szegény Annan...

...hát nem az oly sokat szidalmazott amerikai katonákért kénytelen könyörögni?
A jelek szerint Haitin kicsit eldurvult a helyzet: olyannyira, hogy a több mint 6500 chilei, brazil, argentin és más nációjú békefenntartó nem elégséges.
Kellenének a gyilkos, véreskezű, rabkínzó amerikaiak is, hogy gyorsreagálású erőként megfelelő tűzerővel támogasság a kéksisakosokat.
Milyen szépek is lesznek a hófehérre festett, naaaagy, fekete UN-jelzéssel ellátott AH-64D Apache Longbow-k. Tessék mondani, a pilóta sisakja is égszínkék lesz?
Azt mondjuk nem igazán értem, hogy ha folyamatosan anyázzák a már említett fegyveres erőket, akkor most hogy van képük kuncsorogni? Mert a "rémisztőbb katonákat akarunk"-kitétel, melyet a hírül adó Washington Post szerint egy magas rangú ENSZ-tisztviselő ezt mondta.
Ha ez így igaz, akkor az több, mint mosolyogtató.

A PC-viselkedés határai, avagy a belga sör, mint gyújtópont

Éljenek a belgák!
Legalábbis a belga politikusok.
Na jó, éljen Herman De Croo és Anne-Marie Lizin.
De Croo, az alsóház liberális elnöke fogadta volna az iráni parlament szóvivőjét és képviselőit. Azért csak volna, mert informális csatornákon az irániak közölték: azt akarják, hogy a vendéglátók, azaz a belgák sem igyanak alkoholt az ebéden, merthogy a moszlim vallás tiltja. Pechük volt, De Croo szereti a sört és nem szereti a követelődzéseket. Az ebéd és a találkozó elmaradt.
Ugyanez a kedves iráni csapat szintén elutasításra talált a belga szenátus elnökasszonyánál is.
Anne-Marie Lizin lemondta a találkozóját Gholamali Haddadadel-lel, az irni parlament szóvivőjével, miután az iráni politikus kijelentette, hogy nővel nem fog kezet.
Szerintem (és a belga politikusok szerint) pediglen ha vendég vagyok, a helyiek szokásaihoz alkalmazkodom. Nem kötelező Belgiumba menni.
És nem kötelező minden hülyeséget elviselni, a politikai korektség nevében. Sem ott, sem máshol.

Tökös svéd, ha begurul...

Erről a komáról már régebben is írtam vala.
Ulf Hjertström, a 67 napig "vendégeskedő" svéd olajmérnök a svéd Expressen bulcvárlapnak adott nyilatkozatában jelezte, hogy már két emverrablója megvan. A 25 éve Irakban dolgozó mérnök szerint semmi különleges nincs a fejvadász akcióban, az országban már csak így mennek a dolgok. Az elkapott emberablók sorsáról közelebbi információi nincsenek, csupán "sejtései".
Hümm. :)